Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Nyitókép: Greenpeace Magyarország/Facebook

Gigászi halszörnnyel hívják föl a figyelmet egy égető problémára

Akadozik a műanyag újrahasznosítása Magyarországon. A műanyag szemét jelentős része – még ha szelektív gyűjtőbe is rakják – továbbra is hulladékégetőben, vagy -lerakóban végzi. Erre a problémára is felhívja a figyelmet a Greenpeace Magyarország siófoki akciója.

A Greenpeace Magyarországán a Műanyagmentes július nemzetközi programsorozat keretében a Siófoki Nagystrandon állít ki egy hatalmas, 3 méter hosszú fém pontyszobrot, és ebben próbálják összegyűjteni a strandon keletkező, eldobható műanyag hulladékot, amelyet a későbbiekben elszállítanak újrahasznosítás céljából. Az akcióval szeretnének egyfelől rávilágítani, hogy milyen hihetetlen mennyiségű eldobható, egyszer használatos műanyagot használunk mind a mai napig, másrészt figyelembe ajánlani a megelőzés lehetőségeit, valamint a fenntarthatóbb alternatívákat – fogalmazott az InfoRádiónak Simon Gergely, a szervezet regionális vegyianyagszakértője.

A szakember szerint, sajnálatos mód,

Magyarország meglehetősen hátul áll európai viszonylatban a műanyag úrhasznosítása terén.

Az utolsó adatok szerint körülbelül 31-32 százaléka hasznosul csupán a műanyag hulladéknak, miközben az európai átlag 40 százalék fölött van, azonban akad olyan ország, ahol a 70 százalékot is meghaladja az arány. Ráadásul az elmúlt években nehogy javult volna a helyzet, hanem romlott Magyarországon – tette hozzá Simon Gergely. A szervezet ezért kiemelt feladatként tekint arra, hogy a következő hónapok során felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy szükséges lenne olyan intézkedések meghozatalára, amelyek révén egyrészt kevesebb műanyaghulladék keletkezne, amit viszont mégiscsak megtermelünk, az minél nagyobb arányban hasznosuljon újra.

A Greenpeace Magyarország szerint a probléma hátterében kettős ok húzódik: miszerint a szelektív gyűjtésnek az aránya továbbra sem kielégítő, sok helyen nem is lehetséges, lásd közterületek, illetve a jelenlegi gazdasági trendek sem igazán kedveznek a műanyag újrahasznosít – a kőolaj alacsony világpiaci ára is inkább az új műanyag gyártásának kedvez –, illetve nem kap kellő támogatást és segítséget a szektor – fogalmazott Simon Gergely, példaként említve, hogy a termékdíjból több mint 80 milliárd forintot gyűjt be az állam évente, aminek csak töredékét osztja ki hulladékhaszonsítára.

A szakember egyetértett, az alumíniumdoboz, amely bekerül a szelektív gyűjtőbe, biztosan újrahasznosításra kerül, ezért nagyon fontosnak tartanák, hogy az ilyen fajta hulladékot mindig, mindenki a szelektívbe tegye, hasonlóképp a PET-palackokat, amik szintén könnyen és hatékonyan újrahasznosítható műanyagok. De a polietilén fóliák, tiszta műanyag zacskók újrahasznosítsa is megoldott – tette hozzá. Azon műanyagok esetében, amelyek megtérülése viszont már kérdéses,

tilalmakra és korlátozó intézkedésekre, adókra van szükség.

Ezért is üdvözölte a zöldszervezet, hogy a közelmúltban a magyar parlament, illetve a kormányzat tilalmakról döntött – fogalmazott.

Simon Gergely végezetül megismételte: a cél az lenne, hogy amennyire csak lehetséges, megelőzzük az egyszer használatos műanyagok használatát a mindennapokban, és erről szól a Műanyagmentes július is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 05:35
×
×
×
×