eur:
411.4
usd:
393.3
bux:
0
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Greenpeace Magyarország/Facebook

Gigászi halszörnnyel hívják föl a figyelmet egy égető problémára

Akadozik a műanyag újrahasznosítása Magyarországon. A műanyag szemét jelentős része – még ha szelektív gyűjtőbe is rakják – továbbra is hulladékégetőben, vagy -lerakóban végzi. Erre a problémára is felhívja a figyelmet a Greenpeace Magyarország siófoki akciója.

A Greenpeace Magyarországán a Műanyagmentes július nemzetközi programsorozat keretében a Siófoki Nagystrandon állít ki egy hatalmas, 3 méter hosszú fém pontyszobrot, és ebben próbálják összegyűjteni a strandon keletkező, eldobható műanyag hulladékot, amelyet a későbbiekben elszállítanak újrahasznosítás céljából. Az akcióval szeretnének egyfelől rávilágítani, hogy milyen hihetetlen mennyiségű eldobható, egyszer használatos műanyagot használunk mind a mai napig, másrészt figyelembe ajánlani a megelőzés lehetőségeit, valamint a fenntarthatóbb alternatívákat – fogalmazott az InfoRádiónak Simon Gergely, a szervezet regionális vegyianyagszakértője.

A szakember szerint, sajnálatos mód,

Magyarország meglehetősen hátul áll európai viszonylatban a műanyag úrhasznosítása terén.

Az utolsó adatok szerint körülbelül 31-32 százaléka hasznosul csupán a műanyag hulladéknak, miközben az európai átlag 40 százalék fölött van, azonban akad olyan ország, ahol a 70 százalékot is meghaladja az arány. Ráadásul az elmúlt években nehogy javult volna a helyzet, hanem romlott Magyarországon – tette hozzá Simon Gergely. A szervezet ezért kiemelt feladatként tekint arra, hogy a következő hónapok során felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy szükséges lenne olyan intézkedések meghozatalára, amelyek révén egyrészt kevesebb műanyaghulladék keletkezne, amit viszont mégiscsak megtermelünk, az minél nagyobb arányban hasznosuljon újra.

A Greenpeace Magyarország szerint a probléma hátterében kettős ok húzódik: miszerint a szelektív gyűjtésnek az aránya továbbra sem kielégítő, sok helyen nem is lehetséges, lásd közterületek, illetve a jelenlegi gazdasági trendek sem igazán kedveznek a műanyag újrahasznosít – a kőolaj alacsony világpiaci ára is inkább az új műanyag gyártásának kedvez –, illetve nem kap kellő támogatást és segítséget a szektor – fogalmazott Simon Gergely, példaként említve, hogy a termékdíjból több mint 80 milliárd forintot gyűjt be az állam évente, aminek csak töredékét osztja ki hulladékhaszonsítára.

A szakember egyetértett, az alumíniumdoboz, amely bekerül a szelektív gyűjtőbe, biztosan újrahasznosításra kerül, ezért nagyon fontosnak tartanák, hogy az ilyen fajta hulladékot mindig, mindenki a szelektívbe tegye, hasonlóképp a PET-palackokat, amik szintén könnyen és hatékonyan újrahasznosítható műanyagok. De a polietilén fóliák, tiszta műanyag zacskók újrahasznosítsa is megoldott – tette hozzá. Azon műanyagok esetében, amelyek megtérülése viszont már kérdéses,

tilalmakra és korlátozó intézkedésekre, adókra van szükség.

Ezért is üdvözölte a zöldszervezet, hogy a közelmúltban a magyar parlament, illetve a kormányzat tilalmakról döntött – fogalmazott.

Simon Gergely végezetül megismételte: a cél az lenne, hogy amennyire csak lehetséges, megelőzzük az egyszer használatos műanyagok használatát a mindennapokban, és erről szól a Műanyagmentes július is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a bérmegállapodásról: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

A magyar startupok sikerét és az innovatív ötletek kibontakozását számos tényező akadályozhatja Magyarországon. Ide tartozik a szabályozási környezet, a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága, vagy a pénzügyi eszközök szűkössége. A Nemzeti Innovációs Ügynökség ezeknek a gátaknak a lebontásán dolgozik, aminek az eredménye nem csak egy kiterjedtebb magyar startup ökoszisztéma lehet, de az is hogy a magyar ötletek „láthatóvá válnak” a nemzetközi porondon. Erről kérdeztük Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkárt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×