eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Nyitókép: Pixabay

Amnesty: a Facebook és Google példátlan veszélyt jelent az emberi jogokra

A Facebook és a Google milliárdokat érintő, mindent átható megfigyelési technikái rendszerszintű veszélyt jelentenek az emberi jogokra, ezért radikálisan át kell alakítani a nagy techcégek működési modelljét – figyelmeztet legújabb jelentésében az Amnesty International. A Facebook és a Google vitatja a civil szervezet állításait.

A cégek üzleti modellének működésében látja a hiátusokat az Amnesty International (AI), nevezetesen, hogy a Facebook és a Google az utóbbi években arra építette föl a működését, hogy minél több személyes adatot gyűjtsön elsősorban, de nem kizárólag a felhasználóiról, ezen információkat pedig készpénzre váltsa, persze a felhasználók beleegyezésével – magyarázta Demeter Áron emberi jogi szakértő.

A szervezet szerint a GDPR-rendelet komoly előrelépést jelent, de ez kizárólag az EU-ban érvényes. Demeter Áron arra is felhívta a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozva, hogy

a világ számos pontján konkrétan a Facebook jelenti az internetet.

Sőt, van, ahol maga a közösségi portál szolgáltatja a kizárólagos hozzáférést a világhálóhoz, így az érintetteknek két választásuk van: vagy hozzájárulnak ahhoz, hogy a személyes adataikból készített profilokkal kereskedjenek, vagy teljes mértékben kimaradnak az internet világából.

Az említett gyakorlat elsősorban a fejlődő országokra érvényes – folytatta az Amnesty International munkatársa. Egy olyan területe van a világnak, amelyre az emberi jogi mozgalom jelentésének a konkrét megállapításai nem érvényesek, mégpedig Kína, miután az egy tűzfallal választotta le magát az internetről, ezáltal egy

saját világhálós ökoszisztémát működtet,

ami az AI szerint számos szempontból problémás. Rajtuk kívül azonban mindenkit érint a beszámoló, hiszen a Facebooknak például havi szinten legalább hárommilliárd felhasználója van.

A szakember megfogalmazása szerint mindenhol veszélyben vagyunk, így Magyarországon is, annál is inkább, mert egyre nehezebb ebből kimaradni.

Sokszor az a választásuk az embereknek, hogy vagy használják ezeket a platformokat és emiatt hozzájárulnak ahhoz, hogy az adataikkal történik, ami történik, vagy kimaradnak

ebből, ezáltal például fontos diskurzusokból, kapcsolattartásokból. Demeter Áron egyébként nem ért azzal egyet, hogy az emberek minden esetben tudnák, hogy mi is történik az adataikkal.

Ezért lenne arra szükség, hogy az államok, nem kizárólag az unióban, hanem mindenhol, komolyabban vegyék az adatvédelmet, és rákényszerítsék ezeket a cégeket arra, hogy változtassanak az üzleti modelljeiken, hogy ne kelljen a felhasználónak döntenie, hogy vagy használja ezeket az eszközöket, lemondva a magánszférájáról, vagy pedig nem.

Az Amnesty International úgy véli, hogy

a GDPR-nál is szigorúbb szabályozásokra lenne szükség.

Tagállami szinten olyan jogszabályokra van szükség, amelyek lefektetik, hogy ezek a cégek milyen típusú adatokat gyűjthetnek, és aztán ezekkel mi történik. A legfontosabb – emelte ki ismét Demeter Áron –, hogy ne kelljen az embereknek választaniuk, és lehessen a Google-t és a Facebookot úgy használni, hogy az ember nem járul ahhoz hozzá, hogy marketing- vagy reklámcélokra továbbítsák az adatait.

A Facebook és a Google vitatja a civil szervezet állításait. Észrevételeik a jelentésben megtalálhatók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

A washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostroma után úgy tűnt, saját pártjában is kitaszítottá válhat Donald Trump, aki 2020-as választási veresége után csalást kiáltott. 2024 azonban Trump drámai és ellentmondásos visszatérésének éveként fog bevonulni a történelemkönyvekbe – nem véletlen, hogy a Time magazin 2016 után ismét az egykori ingatlanmágnást tette meg az év emberének, aki Ronald Reagan után második elnökként nemrég megkongathatta a Wall Street-i tőzsde nyitóharangját. Ám Trump első ciklusához képest jövőre komolyabb kihívásokkal fog szembenézni gazdasági, valamint bel- és külpolitikai fronton egyaránt, cserébe viszont a kormányában kisebb ellenállásba ütközhetnek a javaslatai hű szövetségeseinek és részletes terveiknek hála – bár ebből a szempontból a Kongresszus más tészta. Mi több, az amerikai gazdasági és médiaelit szintén másképp kezd viszonyulni hozzá, noha világszerte már többé-kevésbé kiismerték Trump működését, akit az örökségének bebiztosítása is foglalkoztathat második ciklusa során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×