A hétfőn Helsinkiben ismertetett átfogó kutatás 72 ország 711 folyójának antibiotikum-szennyezettségét mérte. A folyók 65 százalékában találtak antibiotikumot. 111 folyószakaszon az antibiotikum-koncentráció meghaladta a még biztonságosnak mondható mennyiséget, a legrosszabb esetben Bangladesben ennek a háromszázszorosa volt a gyógyszer koncentrációja.
Az antibiotikumos vízszennyezés kulcsfontosságú szerepet játszik a baktériumok rezisztenciájának kialakulásában. Világszerte évente 700 ezer ember, ebből 25 ezer EU-s állampolgár hal meg antimikrobiális rezisztencia, azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt.
2050-re többen halnak meg ilyen szuperkórokozók miatt, mint rákban.
Az InfoRádióban korábban Spohn Réka biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa mutatta be, hogy hogyan válhatnak a baktériumok rezisztenssé. Mivel nagyon gyorsan osztódnak, egy-egy előnyös mutáció megjelenik egy baktériumban gyorsan elterjed az egész populációban, így nagyon gyorsan tudnak reagálni a környezeti változásokra – mondta a szakértő, hozzátéve: ha valamely antibiotikummal szemben ellenállóvá válik, sok másikra is rezisztens lesz a kórokozó.
Spohn Réka arra is felhívta a figyelmet, hogy
ha stresszhelyzet éri a baktériumokat, fenyegetve érzik magukat akkor gyorsabban mutálódnak,
hogy tudjanak alkalmazkodni a környezetükhöz. Az állattenyésztésnél probléma, hogy megelőzésként olyan dózisban használják az antibiotikumot, ami nem halálos a baktériumnak, arra azonban alkalmas, hogy a mutálódást meggyorsítsa.
A kutatás szerint Afrikában a vizsgált folyószakaszok 35 százalékán mértek olyan magas antibiotikum-koncentrációt, amely már meghaladja a biztonságos határértéket, Ázsiában ez az arány 23 százalék, Észak-Amerikában 15, Európában pedig 8 százalék. Ugyanakkor az európai folyók közül a Dunában mutatták ki a legnagyobb mennyiségben az antibiotikumot: az osztrák mintákban hétféle kórokozó elleni gyógyszert találtak.
