Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Miskolci Állatkert és Kultúrpark

Igazi ritkaság: hármasikreket nevelnek a miskolci selyemmajmok

Eddig csak a szemfüles látogatók vehették észre az elmúlt hetekben született csöppségeket a szüleik hátán, ám a kicsinyek gyorsan cseperednek és már egyre többet mozognak önállóan.

A Miskolci Állatkert selyemmajom családja az elmúlt hetekben utódokkal gyarapodott, mégpedig egyszerre hárommal. Az április közepén világra jött kölyköket a szemfüles látogatók már eddig is észrevehették, amint szüleik hátán kapaszkodnak, mostanra azonban már nagyobbak és erősebbek, így rendszeresen tekintgetnek szét élőhelyükön, sőt, néha már lemerészkednek a felnőttekről is, hogy saját lábukon ismerkedjenek a nagyvilággal.

A fehérpamacsos selyemmajom (Callithrix jacchus) Dél-Amerikában, Kelet-Brazília atlanti-parti esőerdeiben őshonos, ahol 2-13 fős családi csoportokban él. A család általában a szülőpárból és utódaiból áll, ám előfordulhat, hogy anya és lánya is kölyköket nevel, és hogy több felnőtt hím is van a csapatban.

A kölykök mintegy 5 hónapos vemhesség után jönnek a világra. Az utódnevelés során a szülők között igazi munkamegosztás figyelhető meg, hiszen

az anya az első pár napot követően tulajdonképpen csak a szoptatás idejére veszi magához a kölyköket, az idő nagy részében azok apjuk hátának bundájába kapaszkodnak.

Gyakran megfigyelhető az is, hogy az utódok nevelésében a nagyobb kölykök is részt vesznek azzal, hogy időnként ők is a hátukon hordozzák kisebb testvéreiket.

A miskolci selyemmajom pár – akik közül a hím Pécsről, míg a nőstény a csehországi Plzen város állatkertjéből érkezett Miskolcra – tavaly már eredményesen nevelt fel két kölyköt. Idén áprilisban újra „gyermekáldás” volt a családban, most viszont egyszerre három selyemmajom kölyök jött a világra. Ez ugyan önmagában még nem számít ritkaságnak, az azonban már igen, hogy mindhárom kölyök szépen cseperedik. Az utódok nevelése ugyanis hatalmas energiabefektetés a szülők részéről, mind a hordozásuk, mind az anyatejjel való táplálásuk révén. Éppen ezért

amikor három kölyök születik, az egyikőjük általában gyengébb a másik kettőnél, aki így nem is marad életben. Miskolcon azonban láthatóan mindhárom kis selyemmajom egyformán jól fejlődik,

egyre erősebbek, és már elmúltak egyhónaposak.

A karmosmajmok közé – ahová a selyemmajmokat, a tamarinokat és az oroszlánmajmocskákat sorolják az állatrendszertannal foglalkozó kutatók – a legkisebb termetű majmok tartoznak. A Miskolci Állatkertben is látható fehérpamacsos selyemmajmok, amelyek nevüket a fülüket körülvevő hosszú, fehér szőrzetről kapták, felnőtt egyedei sem nőnek nagyobbra 18 centiméternél, testtömegük pedig mindössze 300 gramm körüli.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×