A múlt szombati, Hatvanban megrendezett háborúellenes gyűlés lényegét utólag így foglalta össze a miniszterelnök: „Hatvanban mindenki tudja: az áprilisi választás arról fog szólni, hogy Magyarország ki tud-e maradni a háborúból!”

Most hasonló rendezvényt tartottak Szombathelyen. Az esemény műsorvezetője Rákay Philip volt.

Először a Fidesz helyi egyéni képviselőjelöltjei szólaltak fel.

Vámos Zoltán szerint a háborús félelem valós, „nem csak riogatás és uszítás”, és nem szabad megengedni, hogy mások döntsenek a magyaros sorsáról. Mint fogalmazott, azért áll Orbán Viktor mellett, mert megígérte, és be is tartotta, hogy nem engedi a migrációt, és most elszánta magát arra is, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból.

Ágh Péter képviselőjelölt úgy fogalmazott, a jövő építésének fontos feltétele a béke, és olyan kormány kell, amely a béke ügyét képviseli. A magyarok pénzének a magyarok érdekében kell hasznosulnia, nem szabad Ukrajnába küldeni – mondta, hozzátéve: a veszélyek korát éljük, amikor felértékelődik a stabilitás, a megbízhatóság, akár migrációról, háborúról vagy a mindennapokról van szó. „Nem akarjuk, hogy a múlt erői visszatérjenek” – mondta. „Velünk az is jól jár, aki nem ránk szavaz” – fejezte be.

V. Németh Zsolt a délszláv háborúra emlékezve elmondta: akkor nem volt olyan erő, amely be akart volna kényszeríteni minket a háborúba, nem úgy, mint most, amikor hatalmas a nyomás. De szerinte a Fidesz a biztos választás, hogy ne hagyjuk magunkat – mint ahogy abban is, hogy meg tudjuk tartani magyar kultúránkat, hogy gátat szabjunk a migrációnak. Abban is a Fidesz a jó választás, hogy ellen tudjunk állni a „féktelen genderőrületnek” – fogalmazott, hozzátéve: a munka alapú társadalom létrehozásával a hétköznapok biztonsága is a Fidesz politikájának középpontja, „az ellenfeleink meg megint ugyanazok!”

Ezután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lépett színpadra. „Annyi válság, amennyi az elmúlt másfél évtizedben szegélyezte az életünket, rég volt. Szembesülnünk kellett Európa teljes pénzügyi összeomlásával, egy idegen kultúrákból érkező tömeges bevándorlással, egy hatalmas járvánnyal, és Európa szívében egy durva testvérháborúval. Ezekkel szembesültünk, de mi, magyarok mindig helyes választ adtunk” – mondta. Európa gazdasági válságára mi adócsökkentéssel és munkaalapú társadalommal reagáltunk. A migránsinvázióra kerítéssel és rendőrséggel reagáltunk, és ma Magyarország migránsmentes ország. A világjárvány kitörésekor nem vártunk Brüsszelre, hanem bátran és merészen keletről vettünk oltóanyagot, és Európa leggyorsabb oltási kampányát csináltuk végig és először nyitottuk újra a magyar gazdaságot.

A háború kezdetén pedig nem álltunk be a mainstreambe, kiálltunk a béke mellett, nem küldtünk fegyvereket, nem kapcsoltuk le az orosz gázt és az olajat, és elértük, hogy négy éve kimaradjunk a háborúból.

És amíg a világ válságról válságra bukdácsolt, nálunk Európa legalacsonyabb adói és rezsije van, béke van, és egymillióval dolgoznak. Európa szájtátva figyeli a magyar családtámogatási rendszert – fogalmazott, hozzátéve: mindez annak köszönhető, hogy mi a magyar utat járjuk. Mindez akkor megtartható, ha Brüsszel nyomásának továbbra is határozottan nemet mondunk! – mondta.

„Brüsszel úgy döntött, hogy Kijevvel összefogva indít egy pártot Magyarországon, egy fogott emberrel az élén, és idedelegálnak bankvezéreket és nyugati gázlobbistákat, hogy leváltsuk az olcsó orosz olajat, és hogy mindenre igent mondjanak Brüsszelben, Magyarországot beletolnák a háborúba, a magyarok pénzét Ukrajnának adnák, és megnyitnák a kapukat a migránsok előtt” – fogalmazott.

Mi azért kormányzunk, hogy az eredményeink megmaradjanak, és azért kell választást nyernünk, hogy ellenálljunk és nemet mondjunk Brüsszelnek, és ne engedjük az országot belesodorni a háborúba

– mondta Szijjártó Péter.

Az esemény fő szónoka Orbán Viktor volt, akit nagy ovációval fogadott a közönség.

A miniszterelnök köszöntőjében visszaidézte a nyolcvanas évek közepét, amikor elkezdték azt az antikommunista, radikális, szabadságpárti szervezkedést, amiből kinőtt a Fidesz, és aminek az egyik legerősebb vidéki lába itt volt, Szombathelyen.

Ezután visszaidézte azt is, hogy „1998-ban itt legyőztük a kormányzó MSZP-t – tudják, ez az a párt, ami most először nem indul a választásokon, elhúzodott kicsit a rendszerváltás” – tette hozzá.

„Ne higgyenek a felmérésnek álcázott propagandajelentéseknek, higgyenek inkább nekem! Nekünk is vannak méréseink, és Szombathelyen magabiztosan vezetünk mind a pártlisták, mind az egyéni jelöltek versenyében”

– mondta. Az előny még nem jelent győzelmet. Győzni nem ma, csakis április 12-én lehet. Mindig a végén van vége, és ahhoz, hogy nyerjünk, addig rengeteget kell dolgozni – folytatta.

A digitális polgári körök a régi polgári körök folytatásai, azoknak, amikor 2002-ben újraszerveztük a nemzeti oldalt – mondta, megköszönve a szombathelyi, azóta alkotmánybírává lett Hende Csabának az ebben végzett munkáját.

Ezután a délszláv háborúról mesélte: „1999-ben felhívott Clinton elnök úr, és arra kért, hogy nyissam meg a második frontot, és támadjuk meg a szerbeket, de legalábbis lőjük őket Vajdaságon keresztül Belgrádig. Az, hogy akkor Magyarország nem vett ebben részt, annak volt köszönhető, hogy az akkori miniszterelnök azt monda: „No, Sir!”. Ha akkor egy olyan kormányfő van, aki azt mondja, hogy „Yes, Sir!”, akkor Magyarország közvetlenül háborúban állt volna Szerbiával. De lehet nemet mondani a háborúra, ha van vér a pucádban!” – összegezte.

Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!

– mondta Orbán Viktor.

Ezután a fiatalokhoz szólt. „Néhány koncert utáni skandálást nem kevernék össze a fiatalokkal. Mi bízhatunk a fiatalokban. Aki fiatalként a Tiszára szavaz, a saját jövője ellen szavaz. Aki a Fideszre szavaz, a saját jövőjére szavaz” – mondta.

„Persze vannak fiatalok, akik dafke szembe akarnak menni a szüleikkel. Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!”

– tette hozzá.

Ezután a kérdések következtek.

Egy kérdésre válaszolva elmondta: „folytatjuk az M86-ost, megépítjük az M87-est, és az M76-ost megépítjük Körmend és Zalaegerszeg között, valamint megcsináljuk a Szombathelyet nyugatról elkerülő utat.”

Szombathely sajátos város: négy másik főváros is közelebb van hozzá, mint Budapest: Pozsony, Bécs, Zágráb, Ljunljana. Csinálunk itt a határ melletti térségben egy fejlesztési tervet, külön programot, hogy a város „bevonódjon, ne kimaradjon” – fogalmazott.

Egy kérdésre, hogy mikor lesz Szombathelyen NB I-es futballcsapat, tréfálkozva azt mondta: „bár a futballban óriási meglátásaim vannak, most el vagyok tőle tiltva. A kampányban most iszonyú multi-ellenerővel nézünk szembe. A Tisza Párt egyik emberét az Erste Bank küldte. A másikat a Shell, egy energiacég. Olyanok, akiknek a cégeit megadóztatjuk. És nem azért küldik őket ide, hogy az ő pénzüket szétosszák a magyarok között, hanem hogy ne adóztassuk meg őket annyira. Szóval multik jönnek velem szembe. Akkor nem nyúlhatok bele a magyar fociba se, hiába az óriási meglátásaim, mert akkor a nagy magyar cégekkel mennék szembe, akiknek a vezetőinek szintén óriási meglátásaik vannak. Ennyi konfliktust nem vállalhatok fel, pedig vérzik a Haladásért a szívem” – mondta

Ezután arról is beszélt, hogy „a sportban, az öltözőkben megtanulható értékek a kormány családtámogatási rendszerének részei”. Amíg Fidesz van, a sport stratégiai ágazat marad – mondta.

A Tisza Pártról azt mondta: „nem az az igazi programjuk, amivel most próbálkoznak, az kamu. Hanem az, amit Brüsszelben írtak nekik.”

Négyezer templomot újítottunk fel, és építettünk kétszáz újat is – mondta egy kérdésre válaszolva, hozzátéve: van összefüggés a nemzet ereje és a közösségek között. Ilyen a család is. Minden közösség erősíti a nemzetet, a haza erősebb lesz. Amit erre adunk, azzal az egész országot építjük.

Ezután a NATO-főtitkár szavairól beszélt: ott leszünk Ukrajnában a földön, vízen, levegőben – mondta. Minden héten történik valami, amivel közelebb kerülünk a háborúhoz. Ez lehet véletlen is, de lehet egy tervnek is lehet a része. Amikor hosszú hónapok telnek el úgy, hogy minden héten történik valami, és lépünk egyet előre, akkor egy tervet hajtanak végre. Az uniós ülések már haditanácsok, és kezdik kimondani is, hogy 2030-ra háborúba viszik Európát. Megvannak ennek a pszichózisnak a lépései. A kapcsolatok megszakításra, hadigazdaságra átállás, aztán jön a sorkatonaság és a nyílt konfliktus.

2026 és 2030 között lesz életünk legkockázatosabb időszaka. A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba

– mondta.

Ezután arról beszélt, hogy „el akarják vinni a pénzünket Ukrajnába”, majd kijelentette: ha Ukrajnában megjelenik egyetlen európai katona is úgy, hogy abba az oroszok nem egyeztek bele, akkor Európa benne van a háborúban. Az oroszok már kimondták: legitim katonai célpontnak tekintik majd a nyugati katonákat. És ha ez így lesz, Európa nyugati fele nem nyugszik bele, hogy csak ők legyenek háborúban, minket is be akarnak majd húzni. Az igazi ellenfelünk nem a Tisza, hanem Brüsszel, amely olyan kormányt akar ide ültetni, ami elküldi a pénzünket Ukrajnába, és bevonnak minket a háborúba – mondta.

Azért jöttünk ki az Európai Néppártból, mert ránk akarták kényszeríteni a migrációs politikájukat. A kerítéstől epét hánytak, és azt akarták, hogy adjuk fel, hogy Magyarország migránsmentes legyen – mondta. Zsaroltak minket, ezért kiléptünk. De tudom, mi megy ott a Néppártban. Most a Tisza van velük, és parancsolnak nekik, és ők végrehajtják, amit mondanak nekik. Ők nem fognak tudni nemet mondani. Én tudom, hogy

ma a legfontosabb civilizációs kérdésekben, mint a migráció, a gender és a háború, a magyarság és a Fidesz egy állásponton van, a Tisza pedig más állásponton

– fogalmazott. Az uniós vétójogról azt mondta: ez valójában nem vétó, hiszen nincs közös döntés addig, amíg minden tagállam nem ért egyet. Ez egy alapjog az uniós szerződés szerint. De ha meg akarják változtani, hogy egyhangú döntés legyen a kulcskérdésekben, ahhoz is egyhangú döntés kell. „De amíg én élek, ez nem fog megtörténni. Engem nem tudtak meggyőzni, ezért most úgy döntöttek, hogy lecserélnek. Egyszer kell hibázni, és akkor vége: már nem lesz visszacsinálható, és megkerülnek minket, megkerülik Magyarországot” – fogalmazott.

Ukrajna kapcsán annyit mondott még: üzenjük minden együttérzésünket a kárpátaljai magyaroknak! Minden, a háborúban meghalt kárpátaljai magyar katona családját megkeressük és segítjük, de csak csendben, mert így is vegzálják őket rendesen – mondta. A kárpátaljai kényszersorozásáról azt mondta: „mindent följegyzünk, és mindennek lesz következménye”.

Ukrajnát nem szabad beengedni az Európai Unióba. Nem szabad velük sem katonai, sem gazdasági szövetségbe tartozni

– mondta. „Ha tagok, akkor berántanak minket a háborúba. Ez még akkor is igaz, ha béke lesz, mert ki tudja, hogy az 1200 kilométeres orosz–ukrán határon mikor nem lesz incidens? És akkor megint kitör a háború, és ha ők tagok, máris együtt vagyunk a háborúban. A másik ok pedig, hogy ha Ukrajnát beengedik az unióba, tönkre fogják tenni a magyar mezőgazdaságot” – fogalmazott.

De mivel itt vannak a szomszédságunkban, együtt kell működni velük. Partnerséget kell kötni velük, de nem lehetnek tagok – mondta.

Eközben

le kell beszélni Ukrajnát, hogy arról győzködje az uniót, hogy válasszanak le minket az orosz energiáról. Aki ilyet akar, az nem ellenfelünk, hanem ellenségünk

– fogalmazott.

„Ma az átlagos magyar rezsiszámla 250 ezer forint. A lengyeleknél, cseheknél ez évi 1 millió. Emlékeznek Lendvai Ildikóra, amikor azt mondta: „nem lesz gázáremelés!” – aztán amint kormányra kerültek, rögtön megemelték. Ma a Tisza ugyanez. Azért küldték ide a Shellből azt az embert, hogy itt is megemeljék a rezsiszámlát. A cápák azt akarják, hogy a magyarok fizessenek többet. Birkának néznek minket: azt mondják, hogy váljunk le az orosz gázról, olajról, miközben azt állítják, hogy még ki is terjesztik a rezsicsökkentést. Pedig a kettő egyszerre nem lehetséges, hazudnak Önöknek, és itt is föl akarják emelni 1 millióra a rezsit” – mondta.

Meghívást kaptam, két hét múlva megyek Washingtonba, a Béketanács következő ülése ott lesz

– mondta Orbán Viktor.

Nincs rendezve Ukrajna jövője. Elfoglaják-e teljesen az oroszok, vagy a másik véglet, hogy az Unióval visszaszorítják-e az oroszokat, vagy létrejön egy ütközőzóna – senki sem tudja, mi lesz – fogalmazott. Mivel fogalmunk sincs, mi lesz ott, ki kell maradnunk az egészből, és meg kell magunkat erősíteni. Soha ekkora devizatartalékunk nem volt, és ezért erősítjük a hadsereget, hogy ha bármi van, meg lehessen védeni az országot. A nyugati energiacégeket is nemzetbiztonsági kérdés volt kitolni az országból, és a bankrendszerben is ezért van többségben a magyar tulajdon – ez is biztonsági kérdés, hogy legyenek a saját kezünkben.

Ma Magyarország biztonságban van – de csak addig, amíg Fidesz-kormány van. Legyünk észnél, hallgassunk most az eszünkre, és a biztos választás most a Fidesz – mondta.

Az egyéni választókerületeket be kell hozni. Úgy számolok, hogy minden egyéni mandátum kell Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyéből. Nyugat-Magyarország nélkül nincs Fidesz-kormány

– zárta Orbán Viktor.