Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Tojások egy árus standján Budapesten, a Fehérvári úti vásárcsarnokban 2017. január 2-án. A baromfihús és az étkezési tojás általános forgalmi adója (áfa) 27 százalékról, a friss tejé 18 százalékról 5 százalékra csökkent január 1-jén.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Új módszer a szívbetegségek megelőzésére

Napi egy tojás fogyasztása csökkenti a szívbetegségek kockázatát egy új tanulmány szerint.

A British Medical Journal című orvosi szaklapban ismertetett kutatásban kínai tudósok tíz kínai város több mint félmillió 30-79 éves lakójának 2004-2008-ban felvett adatait elemezték és követik őket azóta is, feljegyzik a betegségek és a halálozások előfordulását a kiválasztott populációban.

"Eredményeink tovább növelik a tudományos bizonyítékok számát, amelyek az egészséges kínaiaknak tanácsolt, tojásra vonatkozó étkezési útmutatást támasztják alá" - mondták a szerzők.

A kutatás kapcsolatot talált napi egy tojás fogyasztása és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának 11 százalékos, ezen belül az iszkémiás szívbetegségek 12 százalékos, a jelentősebb koronaér-elzáródások 14 százalékos, az agyvérzés 26 százalékos, valamint az agyi infarktus (iszkémiás stroke) csökkenése között.

A halálozás kockázata is csökkent a napi tojásfogyasztók között azokhoz képest, akik nem ettek tojást: 18 százalékkal kevesebben hunytak el szív- és érrendszeri betegségekben és 28 százalékkal kevesebben agyvérzés következtében.

A tojás gazdag koleszterinben, de jó minőségű fehérjében, számos vitaminban és más élettanilag fontos anyagban is. Az utóbbi években egyre több kutatás támasztja alá fogyasztásának előnyeit.

A kínai tudósok szerint a korábbi hasonló témájú kutatások többnyire kisebb léptékűek voltak, kevesebb kardiovaszkuláris beteget vizsgáltak és nem tudtak pontos becsléseket végezni a stroke egyes típusainak kockázatáról.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×