Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pexels

Kellemetlen probléma keseríti meg a munkavállalók mindennapjait

Négy év alatt csak kissé csökkent a ránk nehezedő nyomás és a legszembetűnőbb, hogy a munkáltatók és a munkavállalók szemléletében sem történt lényegi változás a munkahelyi stressz kezelésében. Továbbra is keveset sportolva, sokat kávézva és cigarettázva próbáljuk túlélni a munkanapokat.

Aktuális kutatásában a Profession.hu annak járt utána, hogy mennyi stressz ér minket a munkahelyünkön. A válaszokat egy négy évvel ezelőtti, hasonló felmérés eredményeivel vetették össze. A felmérésben 1054 fő vett részt a 18 évnél idősebb, internetező népességből. A kutatás nem, kor iskolai végzettség és településtípus tekintetében reprezentatív.

Nőtt a vezetőkkel való konfliktusok száma

A válaszadók 20 százaléka állította azt, hogy a munkája sok stresszel jár. Nem meglepő módon a 4 és 6 órás munkaidőben dolgozók körében ez az arány jóval kevesebb. A testmozgás jótékony hatását igazolja a kutatás azon állítása, hogy az aktívan sportolók szintén kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat. Csakúgy, mint négy évvel korábban,

a legnagyobb stresszforrást a munkával kapcsolatos elvárások jelentik (23%).

Amíg korábban a vezetőkel való kapcsolat nem okozott komolyabb konfliktust, addig ez idén a második leggyakoribb ok (20%).

  • A kollégák (12%), az iparág helyzete (11%),
  • az ügyfelek, partnerek (14%)
  • és a munkakörülmények (12%) nagyjából egyforma arányban okoznak kellemetlen pillanatokat.

Kidumáljuk magunkból a problémákat

A munkahelyi feszültségoldásnak egyik jellemző módja a sportolás. A válaszadók negyede kifejezetten ilyen célból mozog. Ám ennél magasabb azok aránya, akik a kávézást (29%) és a dohányzást (23%) részesítik előnyben. A leghatásosabb stresszoldónak szerencsére egy sokkal egészségesebb módszer számít: a megkérdezettek majdnem fele inkább kibeszéli magából a konfliktusokat.

Az, hogy a stresszes hangulat ne álljon fent sokáig, a munkáltatók érdeke is, hiszen

az emberek 45 százalékára blokkoló hatással van a feszültség

és csupán 17 százalék szerint van motiváló hatása.

A rendszeres testmozgás nem kap elég támogatást

Jó hír, hogy a kérdőívet kitöltők több mint fele rendszeresen sportol, a legtöbben heti két-három alkalommal (47%). A négy évvel ezelőtti adatokkal összehasonlítva

nem nőtt azok aránya, akik a mozgást a mindennapjaik részévé teszik.

Úgy tűnik, a munkahelyek továbbra sem támogatják munkavállalóik fizikai és mentális egészségének megőrzését. A Profession.hu legfrissebb kutatási adatai szerint 73 százalékuk semmilyen módon nem segíti dolgozói sportolását.

  • Csupán egytizedük üzemeltet valamilyen sportlétesítményt,
  • 6 százalékuk biztosít kedvezményes belépőjegyet és
  • 4 százalékuk szervez sportnapot a dolgozóinak.

A 2014-es adatok alapján leginkább a nagyobb méretű, 100 főnél több alkalmazottal rendelkező cégek támogatják célzottan a sportolást.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×