A húsvét előtti csütörtököt zöldcsütörtöknek hívták egykoron, akkor parajt vagy salátát fogyasztottak. Nagypénteken böjtöltek az emberek, szombat este pedig már megszeghették a sonkát, vasárnap aztán az asztalra került a bárányhús. Hétfőn, a locsolkodás után kezdték meg a komatálat, amin sonka, tojás és kalács is volt - mondta az InfoRádió által megkérdezett dietetikus.
Horváth Gabriella hozzátette: a böjt nem azt jelentette, hogy az emberek csak folyadékot fogyasztottak; ilyenkor a zsír helyett olajjal vagy vajjal főztek, az asztalra pedig nem hús, inkább valami száraz hüvelyes került.
Ne legyen lelkiismeret-furdalásunk, ha húsvétkor vagy más ünnepek alkalmával több édességet fogyasztunk - magyarázta a dietetikus, majd hozzátette: a nagy evések után nem árt visszafogni egy kicsit magunkat, de még ennél is jobb, ha sportosan élünk, így ledolgozhatók a plusz kalóriák.
Kis mennyiségben a magas kakaóvaj tartalmú csokoládé egészséges, használ a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében - mondta Horváth Gabriella.
Előnyben a csokinyúl
Az édességpiac, ezzel együtt pedig az édességfogyasztás kultúrája is fejlődik - mondta az InfoRádiónak az Édességgyártók Szövetségének elnöke.
Sánta Sándor hozzátette: tavaly húsvétkor körülbelül 2,2 milliárd forint értékben kel el nagyjából 900 tonnányi édesség, és örömteli fordulat volt, hogy 2007-ben végre több - körülbelül 500 tonnányi - fogyott a minőségi csokoládékból készült üreges figurákból, mint a bevonómasszából készültekből.
A fogyasztók csaknem 90 százaléka csokinyuszit vagy -tojást vásárol - közölte az Édességgyártók Szövetségének elnöke, hozzátéve: az ajándékcsomagokból nem fogy több, mint korábban, az ismert márkájú, kedvelt termékek húsvéti kiadásai azonban népszerűek.
A húsvéti piacon még mindig a tejcsokoládéból készült termékek a legkelendőbbek, a táblás étcsokoládé - amelynek jóval magasabb a kakaó szárazanyag-tartalma - fogyasztása azonban az elmúlt öt évben megháromszorozódott - fűzte hozzá Sánta Sándor.
Hanganyag: Panulin Ildikó