Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Nyerünk vagy veszítünk a felmelegedésen?

Az elkövetkezendő öt évben komoly veszélyt jelenthet Nagy-Britanniában, de a világ többi részén is a hatalmas hőség. A szakemberek szerint azonban kevesebben halnak majd meg a hőség miatt, mint ahányan a hideg tél miatt veszítették életüket korábban.

A szigetországban a klímaszakemberek arra számítanak, hogy 2012-ig nagyon forró nyarak köszöntenek be, ami több ezer ember életét követeli majd. Nagy-Britanniában általában enyhébbek a nyarak, mint a kontinensen, az ott élő emberek szervezete pedig nehezebben viseli el a 30 fok feletti hőséget. Az elmúlt években a nagy forróságban jelentősen emelkedett a halálozások száma az évszakos átlaghoz képest.

A halálozási okokat vizsgáló kutatók megállapították, hogy bár a nyarak 1971 és 2003 között folyamatosan melegedtek, ez a halálozási rátában akkor még nem jelentett változást. Az enyhe telek következtében azonban 3 százalékkal csökkent a télen, a hideg miatti halálozások száma.

A nyári halálozási arányt növelheti a levegőszennyezés is, amely szintén egyre rosszabb képet mutat. A klímakutatók ennek kapcsán is kiszámolták, hogy évente 1500-zal emelkedik a halálozások száma a hatvanmilliós lakosú országban.

Sőt, még tovább növeli a számot az, hogy a melegben egyes betegségek sokkal könnyebben terjednek, így a fertőzések miatti halálozások száma is emelkedni fog a következő években, és egyre gyakoribbak lesznek az olyan bakteriális megbetegedések, mint például a szalmonella.

A meleg nyarak mellett ugyanakkor enyhe telek köszöntenek be az elkövetkezendő években.

A demográfiai szakemberek ennek kapcsán pedig arra mutatnak rá: a klímaváltozás előtti hideg telek idején csaknem 20 ezerrel többen haltak meg évente, mint jelenleg. Azaz többen, mint ahányan a meleg miatt veszíthetik életüket. Összességében tehát a britek számára a felmelegedés azt eredményezi, hogy csökken a halálozási ráta.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×