Három időjárási tényező támogatta a Boris ciklon kialakulását: az érkező hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg közötti nagy hőmérsékleti kontraszt, az Alpok ciklonképződést segítő hatása valamint a levegő magas nedvességtartalma - írta a HungaroMet Zrt. a szeptemberi rendkívüli dunai árvíz meteorológiai hátteréről készített elemzésében, a honlapján.

Az elemzés szerint első tényező a nagy hőmérsékleti kontraszt volt, amely az északnyugatról jövő gyorsan mozgó hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg között alakult ki. A ciklon kialakulásában meghatározó volt a térségben felhalmozódott, részben trópusi eredetű nagy nedvesség is, az északi félteke szokatlanul meleg nyara ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a légkörben vízgőz formájában több nedvesség halmozódjon fel. A ciklon kialakulásához hozzájárult az Alpok hatása is, amely az északnyugati hidegfrontok esetén kedvez a ciklonképződésnek. Kiemelték:

a dunai árvizek kialakulása legtöbbször a térségben fejlődő, vagy itt megrekedt közép-európai ciklonokhoz köthető, ahogy a 2013-as történelmi árvíz idején is tapasztalni lehetett, és Boris története is nagyon hasonlóan alakult.

Az elemzés szerint a Boris ciklon kialakulását a térségbe szeptember 11-én érkező hidegfront előzte meg. A front előtt torlódó nedves levegő, a front mögött jövő magassági hideg, illetve a hozzá tartozó jet-stream egy "szokásos", markáns hidegfront betörés kezdetét mutatták - írták.

Az Alpokhoz érve azonban a hegység déli oldalán szeptember 12-én intenzív ciklonképződés kezdődött, maga a front lelassult, a magassági hidegmag utolérte a frontot és megkezdődött az intenzív csapadékhullás az osztrák, szlovén és észak-olasz területeken. A következő napokban a front már nem haladt tovább, rajta több hullám is keletkezett és kialakult a Boris névre keresztelt légörvény, ami aztán alig mozdult. Szeptember 17-én a magassági hidegörvény Észak-Olaszország fölé húzódott és ott még jelentős csapadékot és súlyos árvízi helyzetet okozott.

A Boris ciklon hatására több napon keresztül rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna felső vízgyűjtőjére: a közel hét napon keresztül tartó esőzésben elsősorban Ausztria északi területein, illetve Csehországban, valamint Lengyelország délnyugati részén sokfelé 200 millimétert meghaladó eső esett pár nap alatt. A legsúlyosabb helyzet Alsó- és Felső-Ausztriában alakult ki, ahol nagyobb területeken 300 milliméter fölötti csapadékot is regisztráltak, amelyhez erős vagy viharos északi szél is járult.

Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek és az Alföldön jellemzően 50-60 millimétert, a Nyugat-Dunántúlon pedig helyenként 100 millimétert is meghaladó csapadék hullott. Mint írták,

a Magyarország területén lehullott csapadék önmagában nem okozott rendkívüli helyzetet, aminek az egyik oka a rendkívül száraz talaj volt, ami a csapadékot könnyen fel tudta venni.

A másik ok a csapadék intenzitása volt: villámárvizeket okozó heves zivatarok helyett jellemzően hosszabb időszakra eloszló eső áztatta a talajt, így a lehullott csapadéknak volt ideje beszivárogni a talajba.

Az országra zúduló árvíz alapvetően nyugatról érkezett, az arrafelé lehulló rendkívüli mennyiségű csapadék hatására először a Lajtán alakult ki kritikus helyzet, majd a Dunán levonuló árvíz miatt volt szükség rendkívüli védekezésre - írták.

Felhívták a figyelmet arra: a ciklon hátoldalán szeptember 14-én és 15-én a Fertő tó-Pápa-Balaton sávban létrejött egy szélcsatorna, amelyben többfelé óránkénti 90 kilométer körüli széllökések alakultak ki, a Balaton térségében óránkénti 100 kilométeres sebességet meghaladó széllökések is előfordultak.

A légörvény hatására a hőmérséklet is markánsan csökkent, a 30 Celsius-fok feletti maximum-hőmérsékleteket a 10 fokot alig meghaladó értékek váltották fel. A ciklonnal járó nagy csapadék rendkívüli folyami árvizet okozott a Dunán, viharkárokat a Balatonnál, járulékos hatásként pedig a madárvonulás idején jött hirtelen lehűlés tömeges madárpusztulást okozott, elsősorban a fecskék között - jegyezték meg.