Címke: vízgazdálkodás (53 cikk)

Az 1992-ig a mostanitól jelentősen eltérő szabályok vonatkoztak a fúrt kutakra, lényegében nem kellett engedély hozzájuk, ez okozhatott félreértést, de a szabály egyértelmű.

Változtatnunk kell, alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez, és aki gyorsabban, könnyebben alkalmazkodik, az lesz a sikeres – mondta Nagy István agrárminiszter. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a mostani szélsőséges időjárás következményeiről, a kárenyhítésről, az ársapka kivezetésének lehetőségéről, a magas élelmiszer-infláció magyarázatáról és kitért a fúrt és ásott kutak engedélyezési eljárására is.

Az engedélyeztetés határideje 2023. december 31.

Befejeződött a belvízelvezetést és vízvisszatartást célzó fejlesztés az Alföldön. A hatmilliárd forintos beruházás eredményeiről a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója számolt be az InfoRádióban.

Az érkezett árhullámból a lehető legtöbb vizet tartja vissza és tározza a vízügy.

December 4. óta folyamatosan emelkedik a Balaton átlagvízszintje. Már 78 centis a tó, 110-120-at kellene elérjen.

Elkerülhetetlen a beavatkozás a Tiszán, mert az alacsony vízállás miatt több száz millió köbméter talajvizünk folyik el Szerbia irányába – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Láng István szerint a kor igényei alapján kell eldönteni, hogy milyen technikai megoldást választunk ehhez. A műsorban szó esett az egyre gyakoribb villámárvizek kezeléséről is.

Több hatás akadályozta az öntözés fejlesztését Magyarországon: a 1800-as években a Tisza szabályozása, majd a 1990-es években a privatizáció során leépített csatornahálózat is okozója a problémának. Az idei súlyos aszály ráadásul jelentősen lecsökkentette a talajvíz szintjét az Alföldön.

Kormányhatározat lesz a vízgazdálkodásról és az öntözésről – jelentette be az Agrárminisztérium egyik államtitkára az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén. Az elmúlt évtizedekben 370 ezer hektárról 110 ezer hektárra csökkent az öntözött mezőgazdasági terület nagysága Magyarországon, miközben egyre súlyosabb aszályok követik egymást.

A 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra újabb és hatékonyabb eszközöket tervezett meg az Agrárminisztérium (AM) a mezőgazdasági termelők vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére, de ugyanilyen fontos a saját termelői önérdek felismerése és nyitottság a megfelelő agrotechnikai eszközök alkalmazására - közölte az agrártárca hétfőn.

Lassítható lenne a talaj kiszáradása, ha Magyarország kihasználná a lehetőségeit. Egyelőre azonban mi vagyunk az aszály legnagyobb kárvallottjai - állapították meg tanulmányukban az ELTE Természettudományi karának kutatói.

A vízgazdálkodás terén komplex fejlesztések szükségesek a kiszámítható mezőgazdasági termeléshez – mondta az OTP Agrár ügyvezető igazgatója.

Újra napirenden a vízgazdálkodási törvény módosítása. Frissítés: A parlament július 19-i, ülésszakot záró szavazási napján ez a módosító indítvány végül kikerült a törvényjavaslat végleges szövegéből, így végül NEM szavazták meg

Az NKE tanszékvezetője szerint alapvetően politikai döntés kérdése, hogy újra legyen egy vízzel, környezettel, természetvédelemmel, klímával foglalkozó főhatóság, emellett újjá kell építeni a hazai víztudományi kapacitást is. Az alacsony vízállás hatását a Balatonnál is vizsgálják.

A Velencei-tó vízmérlege viszonylag egyensúlyban van, ami nem indokolja, hogy jelentős külső beavatkozás történjen - mondta az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete által szervezett budapesti ülésen.

A hazai vízgazdálkodás jelenlegi trendjei az ország egyre szárazabbá válásához vezetnek – mondta egy konferencián a WWF Magyarország szakértője. A szervezet jövőre tudományos megalapozottságú tervet mutat be a Tisza és árterének komplex és új szemléletű vízgazdálkodására.

Árvízvédelmi okai is vannak.

Részben a változó klimatikus viszonyok indokolják a 3. vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítését – a kormány szakmai szervezetekkel közösen dolgozik.

A klímaváltozás egyre gyakrabban hoz szélsőséges időjárási viszonyokat, ezért az Európa alacsonyabb területein fekvő városoknak fel kell készülniük arra is, hogy gyakrabban kell majd áradásokkal megbirkózniuk.

A csapadék helyben tartásával, a burkolt felületeket csökkentésével és zöldtetők kialakításával hatékonyabbá lehet tenni a villámárvizek elleni védekezést városi környezetben – mondta az InfoRádiónak a BME Urbanisztika Tanszékének vezetője. Szabó Árpád szerint a klímaváltozás csak súlyosbítja a problémát, ezért szemléletváltozásra van szükség a vízgazdálkodásban.