eur:
399.53
usd:
368.15
bux:
86674.79
2025. március 14. péntek Matild

Szöllősi-Nagy András: az aszály és az árvíz szorosan összekapcsolódik, és megvan, miért

A víz körforgása, a hidrológiai ciklus felgyorsult az elmúlt évtizedekben, ezért váltják kis eltéréssel az aszályokat az árvizek - erről is beszélt az Inforádió Aréna című műsorában Szöllősi-Nagy András hidrológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanára.

Egyszerre van árvíz és aszály Magyarországon, s noha nem ugyanazokat a területeket érinti, de az aszály és az árvíz nagyon szorosan összekapcsolódik, és ennek egy oka van: a klímaváltozás – mondta Szöllősi-Nagy András hidrológus, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar egyetemi tanára. Már harminc évvel ezelőtt észrevették a szakértők, hogy a víz körforgása, a hidrológiai ciklus felgyorsult. Gyakrabban vannak szélsőségek, aszályok és árvizek, de közben a víz mennyisége nem változik. "Megnőtt a szélsőségek előfordulásának a valószínűsége. Most már azzal is élnünk kell, hogy az aszályokat majdhogynem azonos időben vagy nagyon kis eltéréssel váltják az árvizek" – mondta.

Az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid és a metán hatására egy határréteg képződik száz kilométer magasságban. Eddig a Napból bejövő sugárzás 40 százaléka visszapattant az űrbe, most ezt nem tudja ugyanúgy akadálytalanul megtenni, mert ott van az a határréteg, ezért egy bizonyos része visszajön az atmoszférába. Aminek a következménye az, hogy az atmoszféra szén-dioxid-tartalma növekszik, aminek a következtében nő a hőmérséklet is. Ha nő a hőmérséklet, akkor nő a párolgás, ha nő a párolgás, akkor nő a felhőképződés valószínűsége. Ha több felhő van, akkor nő a csapadékképződés valószínűsége. Ha több csapadék képződik, akkor pedig nő a lefolyás is. Ez egy végtelen körforgás, ami egyre gyorsul – magyarázta a szakember a jelenséget.

Arról is beszélt Szöllősi-Nagy András, hogy az árvizeknél sokszor az a gond, hogy nincs elég hely a víznek ahhoz, hogy elhelyezkedjék és a saját törvénye szerint működjék a két árvédelmi töltés között. Hollandiában indult egy program pár évvel ezelőtt, hogy helyet adjanak a folyóknak, és ezért kezdik átépíteni az árvédelmi töltéseket.

Elméletileg abból a vízmennyiségből, ami most a Dunán lefolyik, sok vizet lehetne visszatartani, de a hidrológus szerint nem érdemes, mert akkora területre lenne szükség, amely miatt megszűnne ott a termelés, és településeket is fel kellene áldozni. Csak olyan szükségtározók használatát tartja értelmesnek, amely arra szolgál, hogy nagy árvíznél a víz egy részét el lehessen vezetni. "Amikor erre a bizonyos skalpolásra van szükség, oldalt megnyitnak egy töltést, és ideiglenesen kivezetik a vizet azzal, hogy ezt ott tárolják, és aztán utána pedig visszafolyik a mederbe. Ez működőképes és ezt sok helyen használja a magyar vízügy is" – mondta.

Arra viszont szükség lenne a szakember szerint, hogy legyen egy előre átgondolt tározó építési program, a szakma nagyjából tudja is, hogy hol lehet a Tisza mentén is ilyet építeni. Van egy országos tározóterv, mert az aszályos időszakokra vissza kell tárolni azokat a vizeket, amelyek a nedves időszakban keletkeznek. Ezeket tározósorozatokat a Tisza vízgyűjtőjén érdemes kialakítani az egyetemi tanár szerint. A vízigény méretét jelzi, hogy a teljes biztonsághoz másfél Balatonnyi terület kellene a víztározáshoz. "Nyilván kockázat nélkül ezeket nem lehet részint megépíteni, részint nagyon sokba kerülne, részint pedig üzemeltetni kellene, de az mindenképpen kell, hogy ezeket a vizeket visszafogjuk, annál is inkább, mert megnő a szélsőségek előfordulási valószínűsége" – magyarázta Szöllősi-Nagy András.

Arról is beszélt, hogy az árvízi víz köztudottan szennyezett víz, ezért rögtön nem alkalmas például öntözésre, az aszály enyhítésére. Ráadásul olyan nagy folyamoknál, mint a Duna, árvizek esetén az elsődleges feladat nem a visszatartás, hanem éppen az, hogy minél hamarabb megszabadulni a felesleges víztől. "Az árvizet, ha lehet, akkor a vízgyűjtő felső részén kell megfogni" – mondta a szakember, és jelezte, ez már nemzetközi együttműködést igényel, másrészt a többletvízre itt lenne szükség, ráadásul nem is a Duna közelében, hanem inkább a Tiszántúlon.

A Tiszán a sokak által szorgalmazott fenékküszöb Szöllősi-Nagy András szerint nem segíteni a vízvisszatartásban, mert ahhoz túl nagy a folyó, sokkal inkább egy gát építésének lenne értékelhető haszna. Ebben az esetben emelkedne meg annyira. a vízszint, hogy a víz be tud szivárogni a termőterületekre, de extra vízhez juttatná a talajt az öntözővíz-hálózaton keresztül is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Nagyon jó összképet mutat a Forma–1 2025-ös mezőnye, a jelenlegi számítások szerint azonban a McLaren versenytempóban körülbelül három tizedmásodperccel veri a közvetlen üldözőket – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter arról is beszélt, hogy a szezonnyitó Ausztrál Nagydíj végeredménye alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az erőviszonyokról.

Csizmazia Gábor: a békéhez vezető úton sokkal több a kérdőjel, mint gondolnánk

Az amerikai–ukrán tárgyalásokról, az ezzel kapcsolatos amerikai igényekről, Volodimir Zelenszkij magatartásáról, vagy éppen a trumpi intézkedések republikánus és demokrata olvasatáról is beszélt Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.14. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Továbbra is egymástól eltérő jelentések érkeznek a kurszki régióból, miután az elmúlt napokban az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmet, és majdnem teljesen visszaszerezte azt a kiszögellést, amelyet még a nyáron foglalt el Ukrajna. Délután reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán-amerikai tűzszüneti javaslatra, de nem mondta ki határozottan, hogy elutasítja-e azt vagy sem, hanem további megbeszéléseket helyezett kilátásba Donald Trump amerikai elnökkel. Trump nem sokkal később maga is megszólalt, pozitívan értékelve Putyin szavait, és azt mondta, kész tárgyalni az orosz elnökkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban az orosz államfő csak újabb manipulációt mutatott be. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×