A vizsgálatról Kálmán Attila, az egyetem oktatója számolt be a feol.hu-nak: a feltett kérdésekre 840 válasz érkezett, 483 helyi lakos, 200 saját nyaralóval rendelkező és 157 alkalmanként a tóhoz látogató turista töltötte ki.

A felmérésből az derült ki, hogy a klímaváltozás hatására a következő évtizedekben várhatóan növekszik a nyári aszályosság, fokozódik a tóból történő párolgás mértéke, ezek pedig tovább rontják a tó nyári időszaki vízkészletét, várhatóan nagyobb lesz a vízszint csökkenés. Tehát az elmúlt években tapasztalt jelenség – a vízszint csökkenése - a Velencei-tóban a későbbiekben is probléma forrása lehet.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy másra „használják” a tavat a helyi lakosok és másra az időszakosan ide látogatók: a helyiek közel 60 százaléka rendszeresen sétál vagy túrázik a környéken. Továbbá a megkérdezettek közel harmada jelölte meg a strandolást, a fürdést, az úszást, a vásárlást, a vendéglátást, illetve az egyéb sportokat célként a tóhoz történő látogatás során. Nagyjából minden negyedik személy hobbi vízisport - vitorlás, kajak, kenu, szörf, kite, SUP -, vagy kutya-sétáltatás miatt látogat a tóhoz és annak környékére, míg minden ötödik személyt a kulturális események is ide vonzzák.

A nem helyi lakosok körében a strandolás, a fürdés, a kerékpározás a legnépszerűbb látogatási célok, közel minden második kitöltő megjelölte ezeket, míg a harmaduknál szerepelt az úszás, a túrázás és a vízisportok. A kulturális eseményeket, mint látogatási célt minden hatodik látogató említette.

Ugyanakkor jelentős különbség, hogy minden hatodik vendég a termálfürdő miatt érkezik, miközben

a vendéglátást és vásárlást a látogatók alig jelölték.

Megfigyelhető tehát, hogy míg a helyi lakosok körében az öt legfontosabb célból csupán kettő kapcsolódik közvetlenül a tóhoz, addig a látogatóknál a top5 látogatási célból négy is. A látogatóknak a fő vonzerőt a közelség, a könnyű megközelíthetőség és a táj szépsége adja, megelőzve a saját nyaraló meglétét, illetve a tóban való fürdés élményét.

Hol a víz?

Az emberek fejében az él, hogy az ország gazdag vizekben és mindig mindenhol van víz. Így, hogy változik a klímánk, változik az éghajlat, majd a természeti adottságok is. A klímaváltozás hatására átalakul a környezetünk, mivel éves átlagban több lesz a párolgása, ami csökkenti a vízkészleteket, ezért átalakul a növényzet, és a tóban is kevesebb víz marad. Ha kevesebb a víz, viszont még ugyanazokat a szolgáltatásokat szeretnénk, akkor ehhez változtatni kell – mutatott rá a szakember a vizsgálati beszámoló kapcsán.

Jelenleg a tó és környezete sokféle tevékenységhez, programhoz biztosít lehetőséget és helyszínt. Ugyanakkor a válaszadók ezen fellelhető összes szolgáltatás általános színvonalát közepesre értékelték a hagyományos ötfokozatú skálán. Mindössze a túraútvonalak és az élelmiszerboltok - amelyek közvetlenül vízzel nem érintett szolgáltatások - kaptak némileg jobb, 4-es osztályzatot.

A múzeumok, kiállítások és a kulturális szolgáltatások színvonala szintén gyenge közepest kapott, ahogy a strandok minősége és a sportlétesítmények állapota is. A szakember rámutatott: valamennyi szolgáltatás esetén a helyi lakosok látják a legborúsabbnak a helyzetet és adták a legalacsonyabb osztályzatot. Kicsit jobbnak értékelték a színvonalat tehát a nyaralóval rendelkezők, míg a látogatók már átlagosan legalább fél osztályzattal jobbnak ítélték az egyes szolgáltatásokat, mint a tó körül lakók.

A tó vízszintje és minősége a közepesnél kicsit alacsonyabb értékeket kapott a kitöltőktől, ami az elmúlt évek aszályos időszakában nem is csoda.

Érdekes volt látni, hogy azt hittük, ma is sokan gondolják: a megoldás kizárólag állami feladat, pedig alapvetően az állam mindent nem tud megoldani, főleg egy ilyen változó éghajlat esetén.

A válaszadók több mint fele – 60-65 százalék - mégis azt mondta, hogy a víz minőségéért, mennyiségért is hajlandóak lennének fizetni.

Persze itt most nem arról van szó, hogy valamiféle adóval képzeljük el a tó megmentését. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy láthatóan az emberek tudják: közösen kell tenni a vízért és azért, hogy a tó és környezete megmaradjon, illetve hogy a víz nyújtotta – közvetlen és közvetett - szolgáltatások színvonal ne romoljon, vagy lehetőség szerint inkább javuljon a következő években.

Amit támogatnak

A kutatás arra is rámutatott, hogy az utóbbi évben a tóvízszint helyreállítása érdekében tett, „a vízgyűjtőről minden vizet a tóba” erőfeszítés láthatóan jelentős támogatást élvez: a válaszadók közel fele ugyanis teljesen magának érzi ezt a fajta vízkormányzási irányelvet. A válaszadók a tó esetében inkább a vizes élőhely megőrzést tartották elsődlegesnek, ugyanakkor a vízgyűjtő többi vízhasználója – mint a Csíkvarsai-rét, a halastavak, tározók, ivadéknevelők - egyértelműen másodlagos vízhasználati prioritást élvez, amely konfliktusokat szül és amelyet kezelni szükséges.

Baljós jövő

Kálmán Attila úgy látja, hogy a szárazabb, melegebb, hosszabb nyarak miatt több lesz párolgás és így kevesebb lesz a víz a vízgyűjtőn. Ha pedig kevesebb víz lesz, akkor az további konfliktusokat szít a különböző érdekeltek, tehát a vízhasználók között. Meg kell tehát találni azt az egészséges egyensúlyt, melyben mindenki megtalálhatja a számítását.