Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A Sió-csatorna és a Kapos folyó találkozása Tolnanémedinél 2018. március 26-án. A Balaton magas vízállása miatt a Sió-csatornán keresztül folyamatosan engedik a vizet a tóból.
Nyitókép: Jánossy Gergely

Szakértő a hazai tavakról: óriási gondok lesznek

Változtatni kell a hozzáálláson, a hazai nagy tavakra nem szabad gazdasági potenciálként tekinteni és a vízgazdálkodási szemléletet is újra kell gondolni – mondta Horváth Bence, az Zöld Országos Tanács egyik főszervezője.

A nagy tavakat Magyarországon alapvetően még mindig nem természeti, sokkal inkább gazdasági értékként kezelik – ezt tartja a hazai tavak egyik legnagyobb problémájának Horváth Bence, az Zöld Országos Tanács egyik főszervezője.

"Sajnos a Balatonra, a Fertő-tóra vagy épp a Velencei-tóra továbbra is potenciális beruházási helyszínként tekintenek, miközben ezeknek a tavaknak az ökológiai állapota már koránt sincs olyan szinten, mint amilyen állapotban a klímaválság közepén kellene lennie" – tette hozzá. Ráadásul egyre kevesebb csapadékra számíthatunk, egyre forróbbak lesznek a nyarak, a biodiverzitás pedig komoly hanyatláson megy keresztül.

„Ha ezeket a tavakat nem sikerül visszaállítanunk egy ökológiai szempontból sokkal eredetibb állapotba, akkor óriási veszélyeknek tesszük ki az elkövetkezendő pár évtizedben”

– fogalmazott. Ez vonatkozik a Balaton és a Fertő-tó mellett számos más hazai vizes élőhelyre is. A Velencei-tó kapcsán pedig évek óta tartja magát az a félelem, hogy mi lesz, ha kiszárad. Horváth Bence hangsúlyozta, ha tönkretesszük a tavainkat, a turisztikai értékeik is elvesznek. Pontosan emiatt kellene elsődleges célnak lennie a tavak természetes élővilágának megőrzése, tekintve hogy az emberiség gazdasági haszna is ebből származik – magyarázta.

Jó példaként hozta fel ugyanakkor a székesfehérvári sóstói tavakat, amelyek 5-10 éve rendkívül rossz állapotba kerültek, az önkormányzat azonban helyreállította, kiváló ökológiai rendszert kialakítva. A természetvédelmi területet mára a kánikula vagy a csapadékhiány okozta kiszáradás, alacsony vízszint sem fenyegeti, szükség esetén ugyanis a város tisztított szennyvízével pótolják.

Horváth Bence szerint a fehérvári gyakorlat egy nagyon jó példa arra, hogy hogyan kellene a szemléletmódunkat megváltoztatni, hogy minden vizünket kincsként kezeljünk, és ne hagyjuk kárba veszni azokat a forrásokat se, amiket még újrahasznosíthatunk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

2025-ben is kiadta azt a listát a Global Firepower (GFP), melyen a világ országait rangsorolják aszerint, hogy különféle számokban kifejezhető mutatók alapján mennyire rendelkeznek ütőképes haderővel. A lista leglátványosabb változása, hogy Kína immáron holtversenyben van az eddig egyértelmű második helyezett Oroszországgal, az orosz harcjármű-állomány pedig az ukrajnai háború miatt alaposan megcsappant. A listát sok kritika éri amiatt, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a számban nem mérhető tényezőket, melyek akár háborúdöntők is lehetnek, ilyen a technológiai színvonal, a képzettség vagy a parancsnoki lánc szervezettsége, mindenesetre egyfajta érdekességként érdemes lehet végigfutni a GFP új összesítésén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 27. 05:00
×
×
×
×