Infostart.hu
eur:
373.01
usd:
339.2
bux:
137379.77
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pixabay

Sokan nem tudnak középfokú nyelvvizsgát tenni – átalakítást sürgetnek a nyelviskolák

Egy átlagos diák hozzávetőlegesen ezer órát tanul nyelvet az érettségiig a hazai közoktatásban, többségük mégis képtelen középfokú nyelvvizsgát tenni, ezért alapjaiban alakítaná át a hazai nyelvoktatást a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.

A magyar nyelvoktatással az a legnagyobb probléma, hogy nincs határozott stratégia arra vonatkozóan, mikor, hova és főleg hogyan szeretnénk eljutni, milyen legyen a magyar lakosság idegennyelv-ismerete távlatosan. Világosan tudni kellene, hogy a társadalomnak mi az elvárása a nyelvtudás tekintetében, illetve az önbevalláson alapuló EUROSTAT felmérésen túl, fel kellene mérni pontosan, hogy pillanatnyilag tulajdonképpen hol is állunk – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, a Studio Italia igazgatója.

Rámutatott: a magyar közoktatásban az átlagos diák hozzávetőlegesen ezer órát tanul nyelvet az érettségiig, és többségük mégis képtelen középfokú nyelvvizsgát tenni. Ezzel szemben ugyanennyi idő alatt egy nyelviskolában gond nélkül eléri a középfokú, azaz B2 szintet az egyik nyelvből, és még egy másikból is képes letenni az alapfokú vizsgát.

Hiába akarta - szerintük egyébként jó célkitűzésként - a kormányzat 2012-ben a felsőoktatási felvételhez kötelezővé tenni legalább egy középfokú nyelvvizsgát, ahhoz nem volt meg a megfelelő eszközrendszer, hogy a diákok képesek is legyenek az állami oktatásban eljutni a megfelelő tudásszintig.

Az oktatási rendszerben a diákoknak meglátása szerint sokszor hiányzik a motivációja a nyelvtanulásra. Analógiaként Salusinszky András az úszást említette, hiszen "először ott is a vízhez kell hozzászokni, és csak utána következik az úszás. A magyar nyelvtanítás sajnos sok esetben nem jut el az úszásig."

Felrótta, hogy sokszor hiányzik a nyelvtanárok élő kapcsolata a nyelvvel, hogy nem reformálták meg a tanárképzést, és hogy ezen a területen is gond az oktatói utánpótlás biztosítása.

Összefoglalva a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke úgy véli, hogy nulladik lépésként egy részletes felmérésre, majd tervezésre lenne szükség, továbbá a tanárképzés újragondolására, a nyelvi előkészítő évfolyamrendszer megerősítésére. Ez egy évtizedes program, amiről széles körű társadalmi egyeztetésre lenne szükség.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Még be sem durrant az igazi tél, máris csúcsmászásra készül a magyar áramrendszer

Még be sem durrant az igazi tél, máris csúcsmászásra készül a magyar áramrendszer

Európa villamosenergia-ellátásbiztonsági helyzete összességében kedvező, és a közelgő télen is kontroll alatt tartható, de több országban jelentkezhetnek ellátási kockázatok - derül ki az európai átviteli rendszerirányítók szervezetének (ENTSO-E) következő télre vonatkozó jelentéséből. A télre tervezett erőművi karbantartási leállások és az energiaigény egyaránt valamivel magasabbak a tavaly télinél, miközben a vízerőművi tározók töltöttségi szintje összességében átlag alatti, és a hagyományos erőműpark is kisebb lett. Ezzel együtt a bővülő megújuló kapacitás, az akkumulátoros energiatárolók beépített teljesítményének több mint megkétszerezése, valamint az átviteli rendszerirányítók szoros koordinációja támogatja a rendszer biztonságát. Magyarországra vonatkozóan a jelentés megállapítja, hogy várhatóan az itteni villamosenergia-rendszer is biztonságosan működik majd a téli időszakban, de az olajembargó, egy esetleges földgázválság, valamint az esetleges szélsőséges időjárási körülmények magas villamosenergia-igénnyel párosulva előre nem látható hatásokkal járhatnak - szögezik le.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×