Infostart.hu
eur:
373.37
usd:
340.38
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Palkovics László: a gyerekek is tegyenek a kötelező nyelvvizsgáért

Palkovics László: a gyerekek is tegyenek a kötelező nyelvvizsgáért

Az alapvető jogok biztosa szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő azt, hogy az egyetemi és főiskola felvételi egyik feltétele legyen 2020-tól egy középfokú nyelvvizsga teljesítése. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakemberek véleménye eltér abban, hogy ma az iskola felkészíti-e a diákot erre.

A mostani követelményeket sem tudják teljesíteni

Láposi Attila, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala gyermekjogi osztályvezetője az InfoRádiónak azt mondta, a jelentés alapvető kiinduló pontja az, hogy az iskolarendszernek kell felkészítenie a gyermeket ahhoz, hogy bejusson a felsőoktatásba, vagyis az oktatási rendszereknek kell egymásra épülnie, hogy teljesüljön ez a cél.

A jelentés azt tárta fel, hogy itt komoly aggályok vannak. Az ombudsman azt kifogásolta, hogy például a felsőoktatásba való bekerüléshez szükséges magas szintű nyelvtudást nem biztosítják a középiskolák. Óraszámok, a nyelvtanárok felkészültsége, a tárgyi feltételek (pl. tankönyvek) alapján előírható-e ilyen extra követelmény? A vizsgálat arra jutott, hogy

még a mostani rendszerben előírt követelményeket sem tudja teljesíteni a diákok többsége.

Ennek fényében olyan követelményt előírni, amely többletkötelezettséget ró rájuk, az alapjogi szempontból aggályos. A nyelvvizsga megkövetelése sérti az oktatáshoz való jogot is.

Az ombudsman szerint rendszerszintű problémák vannak. Fel kellene mérni, hogyan lehet az, hogy a viszonylag magas óraszámok mellett hogyan lehetséges az, hogy ennyire nem hatékony az idegen nyelv oktatása Magyarországon.

Nem pontosan tudják, miért

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke még korábban azt mondta, itthon eddig nem készült átfogó elemzés az idegennyelv oktatásának eredményességéről. Rozgonyi Zoltán hangsúlyozta: hiába a magas óraszám, nem jól hasznosul jól az intézményekben az idegennyelv-oktatás.

A megszerzett nyelvi készségek szintje messze elmarad a reálisan elvárhatótól. Látni bőven szép példákat, de a becslések szerint a középiskolák 15-20 százaléka végez olyan értelemben eredményes nyelvoktatást, hogy a befektetett idő és energia jól hasznosul. Ez idő alatt ugyanis el kellene jutni egy erős B2-es középfokú tudás szintjére az első idegen nyelvből, és valahova az alapszintre a második nyelvből.

Ez viszont a tanulók kétharmada számára nem teljesül ma Magyarországon.

Szakmailag megalapozottan nem lehet megválaszolni, hogy ez miért van így. Látható némi szabályosság: a kisebb településeken működő oktatási intézményekben az átlagos teljesítmény jóval alacsonyabb, míg Budapesten és megyeszékhelyeken a 6-8. osztályos diákok tudásszintje jóval magasabb.

Azt viszont nem tudjuk, hogy például egy nagyvárosban, egymástól néhány sarokra működő oktatási intézmények miért produkálnak teljesen eltérő eredményeket. Reméljük, hogy 2020-hoz képest időben történik érdemi lépés, Rozgonyi Zoltán aggodalommal figyeli az időszűkét.

"A gyerekek is tegyenek ezért!"

Az oktatási államtitkárt meglepte az ombudsmani jelentés tartalma és időzítése is. Palkovics László közölte: 2014-ben határozták el a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén azt, hogy értékelhető nyelvtudással rendelkező diákokra van szükség a felsőoktatásban, mert ott már célszerű lenne idegen nyelven hallgatni bizonyos tárgyakat. Ehhez van szükség a középfokú nyelvvizsgára. A követelmény teljesítésére való felkészüléshez hat év áll rendelkezésre, szerinte a diákok számára elég idő kell hogy legyen.

Emellett megnézték, hogy a magyar köznevelési rendszerben az 1. osztálytól a 12. osztályig több mint 900 nyelvóra van. Ez jóval több, mint például Finnországban. A szakmai vélemények szerint ez elég ahhoz, hogy a gyerekek középfokú nyelvvizsgát tegyenek.

Az államtitkár azt mondta, megvizsgálják az ombudsmani jelentésben szereplő dolgokat, de meglepte őt az, hogy a 2014-es döntés után három évvel így foglaljon állást az ombudsman.

Az Oktatási Hivatal és a minisztérium is tavaly év elején végzett ebben a témában kutatásokat, és azt tapasztalta, hogy az egyetemre nyelvvizsgával jelentkezők száma nőtt. Ezért Palkovics László szerint nem kell alulbecsülni a tanárokat és a diákokat, 2020-ig képesek lesznek teljesíteni ezt a követelményt.

Arra a felvetésre, hogy a középiskolák viszont jelenleg nem feltétlenül tudják a gyerekeket felkészíteni a középfokú nyelvvizsgára, azt mondta, hogy ez szerinte akkor nem számít túl nagy követelménynek a felsőoktatásba kerüléshez. Szerinte mindenkinek,

a gyerekeknek is kell tenniük azért, hogy teljesíteni tudják ezt a követelményt és felsőoktatási intézménybe kerülhessenek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést
Lesz miről beszélni a jövő héten

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítettek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel elindult a kereskedés, nagy pluszban nyitott az árfolyam. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×