Hétfőről keddre virradóan újra kitört az Etna. A tűzhányón ciklikus vulkánkitörés zajlik. Ez azt jelenti, hogy rövid, néhány óráig tartó robbanásos kitörések történnek, amelyeket három-öt nyugodt nap választ el egymástól. Az Etna a legmagasabb – több mint 3300 méter – aktív európai vulkán, ahol mostanában elég sűrűn vannak kitörések. Legutóbb, februárban hetekig ömlött a láva. Mindez azért is komoly probléma, mert a kitörések miatti mentéseket gyakran akadályozza a turisták nagy száma.

Harangi Szabolcs az InfoRádióban elmondta: az Etnán március óta figyelhető meg a ciklikus kitöréssorozat, és azóta kedden volt a tizenharmadik kitörési fázis. A geológus megjegyezte, hogy hasonló folyamatok észlelhetők 2024 decembere óta a Hawaii-szigeteken található egyik pajzsvulkánnál, a Kilaueánál, ahol azóta 21 kitörés történt. Mindkét tűzhányónál felforr ilyenkor a magma a magmatározóban, így pedig gázgazdag lesz, és

magmahab jön fel a felszínre, közben elkezd spriccelni veszélytelenül, így látványos vulkánkitöréseket lehet látni.

A vulkanológus hozzátette: ez ahhoz hasonló jelenség, mint amikor felrázzuk a pezsgős palackot, kihúzzuk a dugót, majd elkezd spriccelni és össze-vissza folyni a pezsgő. Kedden szép, derült idő volt az Etna környékén, így tisztes távolságból meg lehetett figyelni a látványos, turistacsalogató vulkáni működést.

Harangi Szabolcs kiemelte: az Etna az egyik legjobban megfigyelt vulkán, a helyi obszervatóriumban 24 órás szolgálat van, folyamatosan monitorozzák a történéseket a szakemberek. Egyebek mellett a földremegések jeleit is állandóan nézik. Amikor ugyanis a magmahab a felszínre tör, akkor berezonálja a kőzettesteket, ez által folyamatos rezonancia jön létre, melynek amplitúdója fokozatosan nő. A jelek alapján tehát lehet arra következtetni, hogy mikorra várható valamilyen rendkívüli természeti jelenség.

Nem sokkal az Etna újabb kitörését követően 4,4-es erősségű földrengés volt Nápoly környékén. A földmozgás középpontja a Campi Flegrei vulkán környéke volt, ahol az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárának tájékoztatása szerint időszakosan történnek földrengésrajok. Mint fogalmazott, egy bizonyos ideig nem tapasztalni semmilyen különös jelenséget, aztán hirtelen megszaporodnak a földrengések.

Kedden egy 3,6-os és egy 4,4-es magnitúdójú rengés is bekövetkezett Nápolynál. Harangi Szabolcs elmondta: ezen a környéken ez teljesen természetes. Ilyen esetekben emelkedik a földfelszín, és a gázok mozgásához kapcsolódóan pattannak ki időszakosan földrengések. Campi Flegrei egy kalderákból, azaz kiszélesedett kráterekből álló vulkáni terület Dél-Olaszországban, és elfogadott, normális dolog, hogy ilyen jelenségek fordulnak elő időnként.

Nápoly és térségének lakossága tulajdonképpen megtanult együtt élni a különféle természeti folyamatokkal és azok következményeivel. Kedden azonban mégis kialakult egy kisebb pánik, a régió vasúti közlekedését le kellett állítani, továbbá evakuálták a helyi iskolákból a gyerekeket, más közintézményekből pedig az embereket. Harangi Szabolcs úgy fogalmazott, természetes, hogy jelen van a veszélyérzet, hiszen egy 4,4-es magnitúdójú földrengés nagyobb a szokásosnál, ráadásul a rengésrajok általában csak 2-es erősségű földmozgásokat produkálnak.

A 4-es magnitúdójúak viszont ehhez képest jóval nagyobb, mintegy ezerszeres energiát jelentenek, illetve sekély mélységben pattannak ki.

A geológus hozzátette: a 4-es erősségű földrengéseket sokkal inkább lehet érezni az adott térségben, ahol az epicentrum van, így teljesen normális, hogy az emberek megijednek. Kedden szerencsére nem történt nagyobb tragédia, egy lakatlan ház omlott össze helyi beszámolók szerint. „Az ilyen földrengéseket megérzik az emberek, és azt teszik, amit ilyenkor kell: kirohannak az utcára. Ilyen esetben mindig meg kell várni biztonságos helyen, amíg véget nem ér az esemény. Ez persze jó néhány óráig, adott esetben akár egy-két napig is eltarthat” – mondta Harangi Szabolcs.