Címke: harangi szabolcs (54 cikk)

A Föld lakosságának mintegy 10 százalékát fenyegeti vulkáni veszély – közölte az Infostarttal az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, aki szerint az lenne a fontos, hogy értsük meg jobban a tűzhányók működését, mert együtt kell élni velük.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport már régóta kutatja a székelyföldi Csomád vulkánt. Bár a tűzhányó utolsó kitörése mintegy 30 ezer évvel ezelőtt volt, nem tekinthető kihunytnak. A legújabb, a szakma egyik legtekintélyesebb folyóiratában a minap publikált felfedezéseik szerint a Csomád kőzeteiben lévő cirkonkristályok azt mutatják, hogy a hegy alatt lévő magmatározóban még mindig lehet folyékony magma. Ennek alapján nem lehet kizárni a jövőbeli kitöréseket.

Az április 9-én kezdődött robbanásos vulkánkitörés a karibi Saint Vincent sziget északi részén jelenleg is zajlik. A La Soufriére vulkánból néhány óránként ismételten hatalmas robbanással tör fel a szétszakított magma és több mint 10 kilométer magasba tornyosul a vulkáni hamufelhő - tudósítottott Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, akinek írását alább olvashatják.

Új fejezet kezdődött az izlandi vulkáni működésben: vasárnap után szerda éjjel egy újabb hasadék nyílt földfelszínen és ezzel most már négy repedés mentén tör fel a magma. Ennek jelentőségét Harangi Szabolcs, vulkanológus, az MTA levelező tagja mutatta be.

Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető foglalta össze, hogy miről vallanak a lávakőzetek.

Lakott terület egyelőre nincs veszélyben, de ha sokáig zajlik a vulkántevékenység, a főváros elvágódhat a reptértől.

A jelenséget paroxizmális vulkáni működésnek nevezte portálunknak Harangi Szabolcs egyetemi tanár.

Több kilométer magas hamufelhő díszítette fel Szícília egét

Szicíliában kitört az Etna, kedd este pedig 4,4 erősségű földrengés rázta meg a szigetet, amelyet még Máltán is lehetett érezni. A két jelenség azonban nincsen kapcsolatban egymással – mondta az InfoRádiónak az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója.

Október 30-án, kora délután egy 7-es magnitúdójú földrengés rázta meg az Égei-tenger keleti részét. A földmozgás kipattanási helye, azaz a fészekmélység viszonylag sekélyen, mindössze 10 kilométer mélyen volt. Ennek következtében nagy területen érezni lehetett a földrengést, még a 350 kilométer távolságban lévő Athénban is. A természeti esemény következtében a halálos áldozatok száma meghaladta a 80-at, több mint ezren sérültek meg, 17 ház dőlt össze. Általában ennyi a hír, néhány nap után még az ilyen földrengések is lekerülnek a híroldalakról, pedig ezzel nincs vége a történetnek.

Gyorsíthatta a római köztársaság és a Ptolemaioszok egyiptomi uralmának bukását az alaszkai Okmok vulkán kitörése i. e. 43-ban egy új nemzetközi kutatás szerint. Ennek kapcsán Harangi Szabolcs vulkanológus, egyetemi tanár összeszedte, mely történelmi eseményeknél játszhatott szerepet egy vulkán kitörése.

Január 12-én, vasárnap, a hamufelhőben cikázó villámok kíséretében kitört a Fülöp-szigetek egyik legveszélyesebb tűzhányója, a Taal vulkán. Eddig 10 ezer embert kellett kitelepíteni a tűzhányó közvetlen közeléből, de ha fokozódik a vulkáni tevékenység, akár 25 millió ember is veszélybe kerülhet.

Hiába a vulkanológiai kutatás és előrejelzés, pontosan megjósolhatatlan, hogy mikor lép működésbe egy még aktív vulkán – figyelmeztet Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus az új-zélandi halálos tragédia után. Szerinte megfelelő felkészülés lenne szükséges a kíváncsi turistáktól és a hatóságoktól is.

Szerdán ismét kitört az olaszországi Stromboli vulkán, amely tüzes rögöket lövellt a magasba. Egy ember meghalt, egy másik megsérült. A szigeten tartózkodó turistákat evakuálták. A vulkánkitörés hátteréről Dr. Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője írt elemzést.