Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
319.48
bux:
151502.35
2026. szeptember 23. szerda Tekla
A katasztrófaelhárítóknak felállított sátrak felé megy egy tűzoltó Szantorinin 2025. február 3-án, miután az előző napon földrengéssorozat rázta meg az égei-tengeri görög szigetet. Jelentősebb károkról egyelőre nem érkezett jelentés.
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Harangi Szabolcs: akár 7-esnél erősebb földrengés is lehet Santorini szigeténél

Menekülnek a turisták Santoriniről a földrengés miatt – szakértőt kérdeztünk arról, hogy mi várható a régióban

Földrengéssorozat rázta meg szombat-vasárnap Santorini görög szigetet, de nagyobb károkról eddig nem érkezett jelentés. Mindenesetre hétfőre iskolai szünetet rendeltek el, illetve felkérték a vulkanikus sziget lakóit, hogy maradjanak távol azoktól a part menti szakaszoktól, ahol földcsuszamlás kockázatával kell számolni.

Az észak-görögországi Szaloniki kikötőváros szeizmológiai intézete szerint a legtöbb földrengés a tengerfenék alatt következett be Santorini és Amorgosz szigetek között. A rengések erőssége 3 és 4,5 között ingadozott – emelkedő tendenciával.

Csütörtök óta naponta több száz földrengés pattant ki, lényegében folyamatosan mozog a föld.

Vannak nagyobb rengések, hétfő reggel például volt már egy 5-ös magnitúdójú is. Felmerül a kérdés, hogy kapcsolódhatnak-e ezek egy jövőbeni vulkánkitöréshez. Ezzel kapcsolatban Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Természettudományi Kar tanszékvezető tanára az InfoRádióban elmondta: úgy tűnik, hogy a rengéseknek nem vulkanikus, hanem inkább tektonikus oka lehet.

"Ebben a térségben széthúzó feszültség van a földkéregben, vagyis úgynevezett normál vetők mentén bezökkenés történik, több méteres kőzetelmozdulás zajlik, ez okozhatja a földrengésrajt" – magyarázta Harangi Szabolcs.

A környéken délen ott van Kréta, északnyugaton pedig Athén, de ott a szakértő szerint már nem érzékelhetők ezek a rengések az emberek által.

Egyelőre nem tudni, hogy mennyi ideig tarthatnak még a földmozgások, akár el is húzódhat a folyamat. Rengeteg kérdés vetődik fel. Leginkább az, ami, bár benne van a lehetőségek között, de a legrosszabb szcenáriók közé tartozna, hogy

ezen a területen lehet 7-es magnitúdót meghaladó földmozgás is, aminek komoly következményei lehetnek

– mutatott rá Harangi Szabolcs. Hozzátette, az is lehet, hogy még egy jó ideig kitart ez a 4-es, 5-ös magnitúdójú földrengésraj.

A turisták most menekülnek a szigetről, alig lehet repülőjegyet kapni, ha lehet egyáltalán. A helyzet rettentően komoly. Santorinin évi 2-3 millió turista fordul meg, most is sokan vannak ott. A szigeten mintegy 15 ezren laknak, akik nagyrészt most is otthon maradnak, de nagyon sokan nem a házaikban töltik az estét, hanem inkább kihúzódnak, nehogy rájuk omoljon az épület.

  • Santorini környékén a sziget vulkánjának látványos kráterén kívül a tenger felszíne alatt további vulkánok is vannak, valamint több tektonikus lemez is találkozik.
  • 1956-ban 7,7-es és 7,2-es erősségű földrengések és az azokat követő szökőárak számos halálos áldozatot követeltek és súlyos károkat okoztak a térségben.

(A nyitóképen: a katasztrófaelhárítóknak felállított sátrak felé megy egy tűzoltó Szantorinin 2025. február 3-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Új állampapírokon dolgozik az ÁKK: véget ért az olcsó pénzek kora

Új állampapírokon dolgozik az ÁKK: véget ért az olcsó pénzek kora

Miközben globálisan egyre élesebb a verseny a finanszírozásért, és a fejlett államok a Covid utáni időszakban már jóval drágábban adósodnak el, Magyarországon idén érdemi fordulat látszik a hosszú hozamokban – mondta Balogh Csaba, az Államadósság Kezelő Központ üzleti vezérigazgató-helyettese a Portfolio Future of Finance 2026 konferenciáján. A magyar tízéves hozamok korábban inkább a román szinthez tapadtak, tavasztól azonban elváltak attól, majd a lengyel hozamokat is elhagyták, és ma már gyakran közelebb vannak a cseh szinthez. A kedvező folyamatot az eurókonvergencia, a transzparensebb költségvetési politika, az MNB alacsonyabb inflációs célja, a külföldi befektetők erősödő érdeklődése és a diverzifikált adósságszerkezet is támogatja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×