Címke: globális felmelegedés (137 cikk)

Felgyorsult a terület kiszáradása, az ok a globális felmelegedés: az elmúlt huszonhat évből tizenhárom aszályos volt. Az utóbbi négy évben összesen csak 644 nap nem minősült száraznak. Van, ahol a talajvíz már csak hat méteres mélységben érhető el. Az ENSZ már 2020-ban félsivatagnak nyilvánította a Homokhátságot, amelynek problémáiról a közelmúltban egy szegedi konferencián beszéltek a kutatók, köztük Sipos György egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője, akivel most az InfoRádió készített interjút.

Svájci tudósok szerint részben még megmenthető az Alpok legnagyobb gleccsere

Ha az idei szüret is olyan kedvezőtlenül alakul, mint a tavalyi vagy esetleg jön egy komolyabb fagy, akkor nem mérséklődik a kávé világpiaci ára, hanem várhatóan még egy évig a jelenlegihez közeli szinten marad – mondta az InfoRádióban Nezvál Máté. A kávépiaci szakértő szerint hosszabb távon nem is az éghajlatváltozás jelenti az igazi kihívást, hanem a fenntarthatóság.

A gleccserek tömege világszerte 6542 milliárd tonnával csökkent 2000 és 2023 között, ami 18 milliméterrel növelte a tengerszint globális emelkedését a Nature című folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint.

Az ausztrál kormány azt javasolta, hogy a következő évtizedekben a tengerszint emelkedése miatt több száz kókusz-szigeteki lakost telepítsenek át, a terv felháborodást váltott ki a lakosok körében.

Szakértők szerint a világ többi pontjához képest Észak-Amerikában még jobban érezhető a globális felmelegedés, ez a régió produkálja a legszélsőségesebb téli hidegeket – mondta Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a Közép-európai Egyetem tanára. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke arról is beszélt, hogy a 2015-ös párizsi egyezmény óta jelentős lépések történtek világszerte. Fennáll ugyanakkor egy tengeri áramlási rendszer leállásának veszélye, ami viszont térdre kényszerítené Európát.

Egy amerikai startup cég olyan eljárást dolgozott ki, amellyel egyszerre lehet megkötni a légkörben lévő szén-dioxidot, és közben az energiatermeléshez szükséges hidrogént előállítani.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) 2024 novemberi jelentése szerint valószínűleg az idei lesz a mérések kezdete óta a legmelegebb év, egyben az első, amelynek átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.

A kutatók szerint akár 50 méterrel is megemelkedhet a tengerek szintje, ha belátható időn belül nem történik valamiféle változás.

Az első tíz hónap hőmérsékleti rekordjait tekintve 2024 a legmelegebb év lesz a világon a mérések kezdete óta. Az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus szerint a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.

A PwC Net Zero Economy Index felmérése szerint sem a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, sem a megújulóenergia-kapacitás sem emelkedik elég gyors ütemben.

Több mint harmincezer tüntető gyűlt össze a rekkenő hőségben szombaton Dél-Korea fővárosában, Szöulban, hogy erőteljesebb fellépést követeljen a kormánytól a globális felmelegedés megfékezésére.

Még az Antarktiszon, a világ leghidegebb földrészén is rendkívül hosszú hőhullámot észleltek a mostani déli féltekei télben - állapította meg a British Antarctic Survey nevű brit sarkkutató intézet.

2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton, évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal – derül ki a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet legfrissebb felméréséből. A tó átlaghőmérséklete legjobban a keszthelyi részen emelkedett. Az adatok gyorsabb melegedést mutatnak, mint a globális előrejelzés.

A példátlan téli hőhullám hatására a talajhőmérséklet 10 fokkal a normális fölé emelkedett, és július egyes napjain a szárazföldi hőmérséklet 28 fokkal haladta meg a sokéves átlagot.

Vasárnap, július 21-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet a világon a feljegyzések kezdete, azaz 1940 óta; a globális átlagos felszíni hőmérséklet ezen a napon 17,09 Celsius-fok volt - jelentette be kedden az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.

Német kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy 2100-ra akár több mint félmilliárd ember élhet olyan területen, ahol a talajvíz sem emberi fogyasztásra, sem öntözésre nem lesz alkalmas.

A globális felmelegedés példátlan ütemben gyorsul, ahogy közeledünk a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott céldátumhoz – írja az AFP. Erre ötven vezető tudós figyelmeztetett egy szaklapban megjelent tanulmányukban. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke szerint messze vagyunk attól, hogy megszüntessük a problémát, viszont úgy tűnik, hogy ráléptünk a megoldás útjára.

Erőteljes olvadás bizonyítékait fedezték fel tudósok az antarktiszi Thwaites-gleccsernél, meleg tengervíz szivárog a jégfolyam alá.

Egy friss kutatás szerint rettenetes hatással van az éghajlatváltozás az avokádóra, jelentős mértékben csökken a termesztő országok termelékenysége, és a jövőben a termőterületek is csökkenni fognak.