Kiürültek a brazil kávéraktárak, miután a termelők kihasználták a tavalyi 70, illetve az idei 20 százalékos áremelkedést, és hónapokkal a betakarítás előtt eladták a teljes készletüket az egyik legsúlyosabb aszályos időszakot követően. Közben a globális árak az elmúlt tizennégy hónapban csaknem megduplázódtak, történelmi csúcsokat döntve. Nezvál Máté az InfoRádióban elmondta: hosszú évtizedeken át Brazília adta a jelentős részét a világ kávétermelésének, ezért ha náluk „homokszem kerül a gépezetbe”, akkor az érezteti a hatását a tőzsdén jegyzett kávéárakban, illetve általában a kávé globális áraiban.

A kávépiaci szakértő hozzátette: a szárazság és a csapadék rossz eloszlása miatt tavaly 20-30 százalékos hozamvisszaesés jelentkezett a dél-amerikai országban, ami nagymértékben rányomta a bélyegét a termelők lehetőségeire. A kiüresedett raktárak főleg a nagyobb vállalatok tekintetében okozhatnak jelentősebb gondokat.

Az arabicával általában azért van sokkal több probléma, mert rendkívül érzékeny az időjárásra, illetve fontos tudni azt is, hogy nagy tengerszint feletti magasságon, körülbelül 1200 méteren termesztik, ami később, ahogy melegszik fel a bolygónk, még ennél is magasabb lehet majd. Az arabica ráadásul kevésbé ellenálló a bogarakkal, kártevőkkel szemben. Ehhez képest például a robuszta Nezvál Máté megfogalmazása szerint „egy picivel igénytelenebb” növény, melyet a tengerszinten is lehet termeszteni, jóval olcsóbb az előállítása és nem túl komplex az ízvilága. Az arabicáé viszont nagyon egyedi, ezért nagy az igény iránta, és ebből kifolyólag adott esetben nagyon hirtelen elszállhat az ára.

A szakértő emlékeztetett: korábban is többször előfordult már, hogy a kávénak nem várt módon megemelkedett az ára, de nem sokkal később gyorsan vissza is esett. Elemzők szerint április-május környékén lehetünk majd okosabbak, ugyanis akkor adják ki a brazil jelentést a kávétermeléssel kapcsolatban. Nezvál Máté megjegyezte:

ha a mostani szüret is olyan kedvezőtlenül alakul, mint a tavalyi vagy esetleg jön egy komolyabb fagy, akkor nem mérséklődik a kávé világpiaci ára, hanem várhatóan még egy évig a jelenlegihez közeli szinten marad.

Létezik egy olyan uniós jogszabály, amely szerint kávét elvileg csak olyan területről szabad vásárolni, ahol nem irtottak ki erdőt a kávétermesztés miatt. Nezvál Máté úgy véli, ennek nincs jelentősebb hatása arra, hogy most ennyire súlyos problémák jelentkeztek a piacon, az ellátásban. Hozzátette: nagyon szigorúan betartatják ezt a jogszabályt, hiszen minden tagállamnak kötelezően be kell mutatnia a visszavezethetőségi dokumentumokat. A szakértő szerint ez a tőzsdéről vásárolt tételek esetében valamennyire megnehezíti a szereplők dolgát, többnyire azonban az adott szüret, évjárás fejt ki nagyobb hatást az ellátásra és az árakra.

A szakértő külön kitért a szárazságra, amely akár több évre is visszavetheti a hozamot, míg egy fagy „csak” egy szüretet tud elvinni, ami szintén nem jön jól sohasem, annyira jelentősen mégsem károsítja a növényt. Úgy véli,

hosszabb távon az egész ellátási lánc fenntarthatósága jelenti a legnagyobb veszélyt a kávéra.

Egyes országokban ugyanis olyan olcsón adják el, ami sok esetben tartósan nem fenntartható állapot. Nezvál Máté elmondta: sokakat meglepett, hogy bő egy év alatt megduplázódott a brazil kávé világpiaci ára, pedig „ez a szint még mindig nem elég ahhoz, hogy hosszú távon megérje termesztéssel foglalkozniuk a farmoknak”. Sok országban már keresik az alternatívákat a termelők, és a szakértő azt gondolja, a jövőben sokkal inkább ezek a változtatások befolyásolják majd az elérhető, termelt kávék mennyiségét, az éghajlatváltozás pedig hátrébb szorul ebben a tekintetben.

Ugyan a brazil kávéraktárak kiürültek, közben a kereslet növekszik világszerte, egyre többen egyre jobb minőségű kávét szeretnének fogyasztani. Nezvál Máté kiemelte, hogy

már az olyan ázsiai nagyhatalmak (Kína, India) is elkezdtek nyitni a kávé felé, amelyek társadalma tradicionálisan inkább teát iszik.

Ez pedig azt jelzi előre, hogy még több kávéra lesz szükség világszerte, amely nagy terhet jelent majd az előállítást végzőknek és a termelőknek az említett problémák miatt.

A szakértő szerint a megélénkülő kereslet miatt kulcsszerep juthat a délkelet-ázsiai térségnek, ahol évek óta rohamosan növekszik a robuszta termesztése. Nezvál Máté felhívta a figyelmet arra az óriási trendváltozásra, hogy míg húsz évvel ezelőtt 70 százalékban az arabica, 30 százalékban pedig a robuszta tette ki a világ kávétermelését, mára ez az arány 50-50 százalék, ami a szakértő szerint új kihívásokat jelent a piac szereplőinek.