Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.4
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay.com

Kétségbeejtő állapotban van a Homokhátság

Felgyorsult a terület kiszáradása, az ok a globális felmelegedés: az elmúlt huszonhat évből tizenhárom aszályos volt. Az utóbbi négy évben összesen csak 644 nap nem minősült száraznak. Van, ahol a talajvíz már csak hat méteres mélységben érhető el. Az ENSZ már 2020-ban félsivatagnak nyilvánította a Homokhátságot, amelynek problémáiról a közelmúltban egy szegedi konferencián beszéltek a kutatók, köztük Sipos György egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője, akivel most az InfoRádió készített interjút.

A Homokhátság esetében már a régmúltban is többször előfordult, hogy jóval kevesebb víz volt a talajban, és – akár emberi hatás következtében is – futóhomok-mozgások indultak meg a vidéken. Sok területen, köztük például Illancsban vagy Bugac környékén olyan dűnék, homokformák találhatók, amelyek néhány száz évvel ezelőtt, a török időkben alakultak ki, illetve azt követően. Tehát ilyen tekintetben a Homokhátság mindig is egy száraz terület volt – mondta az InfoRádióban Sipos György egyetemi docens. De tény és való, hogy az elmúlt évtizedekben a talajvízszintek csökkentek, és főként

az elmúlt egy-két évtizedben jelentősen fokozódott a párolgás,

ami a 40-es, 50-es, 60-as és 70-es évekbeli állapothoz képest egy szárazodási tendenciát mutat – tette hozzá a szakértő.

A Homokhátság fokozott kiszáradásának okait illetően az SZTE tanszékvezetője azt mondta, nagyon nehéz elválasztani a klimatikus és az emberi tényezőket ebben a tekintetben, ugyanis a klíma melegedésével párhuzamosan a csapadék mennyisége nagyjából állandó maradt, egyes helyeken még lehet, hogy picit növekedett is, de a párolgás mértéke jelentősen, 5-10 százalékkal fokozódott. Ez azt jelenti, hogy a talajvizek felé tud leszivárogni a víz, de nincs annyi csapadék, ami pótolni tudná a talajvízkészleteket – fogalmazott.

A „szárazodáshoz” számos egyéb tényező is hozzájárul, amit az emberi hatás fokozhat, lásd mondjuk belvízelvezetés, a belvízelvezető csatornáknak a szerepe – bár e tekintetben megoszlanak a vélemények, hogy milyen mértékben tudják kiszárítani a Duna-Tisza közi térséget –, de megemlíthetők a területhasználatbeli változások, különbségek: egy intenzívebb mezőgazdasági használat mellett a talaj kevesebb nedvességet tud megtartani, a Nap és a szél sokkal hatékonyabban képes „kiszippantani” a nedvességet a talaj felső rétegéből – jegyezte meg Sipos György. Emellett a Szegedi Tudományegyetemen végzett ökológusok által jegyzett kutatások arra is rámutatnak, hogy például a Homokhátságnak a fásítása is valamilyen szinten hozzájárul a nedvesség elvesztéséhez, hiszen a fák jóval többet párologtatnak, mint a mondjuk a lágyszárú vegetáció.

Tehát nagyon sok tényezőből áll össze a szárazodás, de azért alapvetően a globális felmelegedés a fő motorja,

vagyis ha a csapadék mennyisége nagyobb lenne, vagy a hőmérséklet alacsonyabb, nem az emberi tevékenység lenne a meghatározó.

A megoldási lehetőségekkel kapcsolatban kifejtette: ott a Tisza, de az elég mélyen van, és legfeljebb szivattyúk sorával lehet feljuttatni a területekre, amivel lokális eredményeket lehet elérni, de ez az egész Homokhátság problémáját nem fogja megoldani. Ahogyan az sem, hogyha duzzasztás történik a folyó esetében, mert ez sem fog több tíz méterrel fentebbi területekre vizet eredményezni, csak a Tisza környezetében jelenthet komoly hatást.

A szakemberek úgy gondolják, hogy ilyen körülmények között nagyon fontos az adaptáció, úgy átalakítani akár a területhasználatot, ami a jelen klimatikus körülményeihez képest optimális. „Nyilvánvalóan ez egy nagyon sokrétű beavatkozást igényel, és helyről helyre változhat, hogy milyen beavatkozások vezethetnek sikerre; úgy mondjuk ezt, hogy területileg differenciálni kell azt, hogy most éppenséggel visszatartjuk a belvizeket, vagy a talajmegújító mezőgazdaságot próbáljuk előtérbe helyezni, ami segíti a talajnedvességnek a megtartását” – magyarázta az egyetemi docens, megismételve: főként a területi megoldások vezethetnek hosszabb távon sikerre, és tompíthatják a klímaváltozásnak a hatásait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×