Infostart.hu
eur:
385.91
usd:
331.74
bux:
120558.35
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A német hadsereg 104-es harckocsizászlóaljának új Leopard 2 A7V tankjai az ünnepélyes átadásukon a bajorországi Pfreimd laktanyájában 2023. február 3-án. A Krauss-Maffei-Wegmann német hadiipari vállalat gyártotta Leopard 2 harckocsikat 1979-ben állította hadrendbe az ország hadserege, a Bundeswehr, amelynek azóta is a fő harckocsitípusa. A Leopard 2-es sorozat legutóbbi fejlesztésű A7V alváltozatának tömege mintegy 67 tonna, beszerzési ára darabonként 15-20 millió euró (5,9- 7,9 milliárd forint) között van. Valamennyi korábbi Leopard 2 típus továbbfejleszthető erre a variánsra, a Bundeswehr összesen 150 darab A6-ot fejleszt tovább.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Daniel Karmann

Európa és a Pentagon közötti kommunikációs válság alakult ki a Bundeswehr új főfelügyelője szerint

Megszakadt a korábbi rendszeres párbeszéd az amerikai védelmi minisztérium és az illetékes európai szervek között a Bundeswehr legmagasabb rangú, ténylegesen első számú katonai vezetője szerint. A német hadsereg főfelügyelője úgy látja, fennáll az a veszély, hogy Európa a jelenlegi nehéz időkben egy fontos barátot elveszíthet.

Christian Freuding vezérőrnagyot hetekkel ezelőtt nevezték ki a hadsereg élére, főnöke gyakorlatilag csak a védelmi miniszter, Boris Pistorius. A tisztséget éveken keresztül Carsten Breuer tábornok töltötte be, aki a hadseregben, de kormányzati körökben is nagy tekintélynek örvendett.

Az utód ezúttal egy új kihívást említett, ráadásul erre a The Atlantic nevű amerikai magazinnak adott nyilatkozatában hívta fel a figyelmet.. Az interjúban hangsúlyozta, hogy egyre több problémát észlel az Egyesült Államok és európai szövetségesei közötti kapcsolatokban.

A vezérőrnagy elmondása szerint korábban „éjjel-nappal” üzeneteket váltottak az amerikai kollégákkal, most azonban ez a fontos és eddig rendszeres párbeszéd megszakadt.

A Trump-kormányzat például nem tájékoztatta előzetesen a NATO partnereit, hogy bizonyos fegyvereket nem kíván Ukrajnának szállítani – említette Freuding. Ő maga ezt követően a washingtoni német nagykövetség közreműködésével kapcsolatot keresett a Pentagonnal, de hiába.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió fényében ezzel összefüggésben két „problémára” hívta fel a figyelmet:„nem csak ellenséged van az ajtód előtt, hanem egy igazi szövetségest és barátot is elveszíthetsz”.

Az amerikai magazinnak adott interjúban a főfelügyelő utalt arra, hogy az európai-amerikai kapcsolatok lehűlése számára személyes csalódást is jelent. Emlékeztetett arra, hogy a bajorországi Weidenben nőtt fel, nem messze a NATO grafenwöhri gyakorlóközpontjától. Az amerikai csapatok akkoriban a stabilitás és a megbízhatóság szimbólumának számítottak, közvetve pedig az Egyesült Államok vezette világrend kifejeződésének.

A nyilatkozattal szinte egyidőben vált ismertté, hogy Németország további katonai segítséget nyújt Ukrajnának. Ezt Johann Wadephul külügyminiszter jelentette be közvetlenül a NATO külügyminiszteri találkozója előtt. A tárcavezető közölte, hogy Németország 200 millió dollárt fordít amerikai fegyverek és lőszerek megvásárlása Ukrajnának történő támogatás céljára.

A ZDF közszolgálati médium által idézett nyilatkozatában úgy értékelte, hogy Vlagyimir Putyin valójában semmi készséget nem mutat a tárgyalásra. Szerinte az orosz elnök célja az európai és az euroatlanti biztonság aláásása.

„Putyin meg akar osztani bennünket, hogy gyengítse szövetségünket, ez azonban nem fog sikerülni” – fogalmazott a miniszter.

A szerda délután kezdődött brüsszeli tanácskozáson ugyanakkor az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio nem vesz részt.

Címlapról ajánljuk

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Eséssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, ez már zsinórban a második olyan kereskedési nap volt, amikor mindhárom vezető amerikai index mínuszban fejezte napot. A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Az amerikai esést lekövetve az ázsiai piacokon ugyancsak negatív elmozdulások voltak jellemzők, viszont Európában pozitívabb a kép. Itthon közben megérkezett a korrekció, de a Mol árfolyama tovább emelkedik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×