Infostart.hu
eur:
379.75
usd:
321.92
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Német katonák.
Nyitókép: X / Bundeswehr

Éles koalíciós vita a sorkatonaságról és a német hadsereg erősítéséről: Boris Pistoriust támadják a konzervatívok

Noha 2011-ben Németországban megszüntették az általános hadkötelezettséget, annak újbóli bevezetése azóta is napirenden van. A Merz-kormány hivatalba lépése az ezzel kapcsolatos vita még inkább kiéleződött, és a szociáldemokrata védelmi miniszter a konzervatívok bírálatainak középpontjába került.

A politikai naptár szerint egyelőre csak az biztos, hogy a Bundeswehr jövőjével, mindenekelőtt a hadsereg létszámával kapcsolatos új törvények 2026 januárjától kellene életbe lépnie. A koalíciós pártok, azaz a CDU/CSU és az SPD között egyetértés van abban, hogy a jelenlegi 180 ezres létszámot legkevesebb 40 ezer fővel növelni kell. A hogyannal kapcsolatban ugyanakkor egyre élesebb a koalíciós viszály.

A CDU/CSU ugyanis a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésének szószólója, miközben a szociáldemokrata SPD Boris Pistorius védelmi miniszterrel az élen ragaszkodik a hadkötelezettséget 2011-től felváltó önkéntesség fenntartásához. A mielőbbi megállapodást elemzők szerint sürgetnék a sokasodó nemzetközi biztonsági kihívások, illetve ezek keretében az ország fenyegetettségének növekedése, a NATO-n belüli kötelezettségek teljesítése. A viszálykodás ellenére a pártok a svéd minta alapján az önkéntességet előnyben részesítő, de vészhelyzetben kötelező szolgálatot is bevezethető modellben állapodtak meg.

Hetekkel ezelőtt ugyanakkor felmerült az említett svéd, valamint a dán modell ötvözése. Ez utóbbi lehetővé tenné, hogy a behívásra kerülőket egyfajta lottó alapján kisorsolják. Dániában általános hadkötelezettség van érvényben, de ténylegesen a hadkötelezettek mintegy ötödére van csupán szükség. Ez utóbbi modell azonban – legalábbis egyelőre – lekerült a napirendről, mindenekelőtt a védelmi miniszter és pártja az SPD elutasítása miatt. Boris Pistorius és az SPD megerősítette, hogy ragaszkodik az önkéntesség fenntartásához, és elutasítja a sorkötelezettség sorsolásos bevezetését.

A vitához most hozzászólt a hadsereg legmagasabb rangú, gyakorlatilag első számú katonája, a Bundeswehr főfelügyelője. Carsten Breuer az ország fenyegetettségére hivatkozva abból indult ki, hogy ténylegesen minden katonai szolgálatra alkalmas fiatalt orvosi vizsgálat nyomán nyilvántartásba kellene venni.

A főfelügyelő határozottan kiállt az önkéntesség alapelvének fenntartása mellett, indítványát ugyanakkor azzal indokolta, hogy szükség esetén, azaz vészhelyzetben a kötelező behívásokhoz ne veszítsenek időt.

„Ma senki nem tudja biztosan megjósolni, hogy milyen lesz a biztonsági helyzet az elkövetkező néhány évben”

– fogalmazott a a RedaktionsNetzwerk Deutschland közszolgálati médiumnak nyilatkozva Breuer, és utalt arra, hogy a Bundeswehrnek megfelelő igényeken kell alapulnia. A sorsolás utáni behívás hátránya ugyanakkor az lenne, hogy a fiatalok véletlenszerűen kerülnének a hadsereghez, függetlenül attól, hogy ki milyen érdeklődés mutat.

A legfontosabb az, hogy vonzó katonai szolgálatunk legyen – jelentette ki a főfelügyelő, utalva arra is, hogy Boris Pistorius védelmi miniszter is ezen a véleményen van.

Az önkéntesség elve fennmarad, ugyanakkor ha az említett vészhelyzetben a létszám nem elegendő, a kormány és a Bundestag dönt a kötelező sorozásról. „Ebben az esetben azokat hívjuk be szolgálatra, akik különösen képzettek, illetve motiváltak” – érvelt a főfelügyelő, hangoztatva, hogy a Bundeswehrt a mindenkori igények vezérelnék.

A CDU/CSU egyelőre nem foglalt állást a főfelügyelő javaslatával kapcsolatban. Korábban ugyanakkor élesen bírálta a védelmi minisztert, az hangoztatva, hogy olyan törvényhozási folyamatot vétóz meg, amelynek jóváhagyására égetően szükség van. A bírálatot most gyakorlatilag megismételte a konzervatív CDU/CSU védelempolitikai szóvivője, a Bild című lapban felelőtlenséggel vádolta a a szociáldemokrata minisztert és pártját. A szóvivő szerint „szimbolikus vitát” folytatnak a létszámbővítésről, illetve a sorozásról.

Az elrettentő hatás csakis megfelelő létszámmal és felszereléssel érhető el

– hangoztatta a szóvivő, hiányolva a megfelelő elkötelezettséget. Aki gyorsan növelni akarja az elrettentő hatást, annak ambiciózusabb növekedési pályát kell mutatnia a személyzet számára, és gondoskodnia kell a pontosan szállított és működő új fegyverrendszerekről – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök. Jól állunk, de a csata még nyílt – mondta, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A választások tétje az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”. Cikkünket frissítjük!

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×