Címke: balatoni andrás (28 cikk)

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint szeptemberben csökken az infláció Magyarországon, ám októberben ismét növekedni kezd, így az év végén 4 százalék felett alakulhat. 2025-ben az ország ugyanakkor fenntarthatóan el fogja érni az inflációs célját.

Megfelelt a jegybank várakozásainak az augusztusi 3,4 százalékos inflációs adat, de az őszi hónapokban ennél magasabb lehet a fogyasztói árindex – mondta az InfoRádióban a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője.

Az MNB igazgatója, Balatoni András szerint a következő hónapokban az infláció a jegybank 2-4 százalékos toleranciasávjának felső széle körül alakul és a maginfláció is emelkedik a második negyedévtől, ugyanakkor az elmúlt hónapok erőteljes dezinflációja miatt csökkentette az éves átlagos inflációs prognózisát az intézmény.

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.

A magyarországi élelmiszer-infláció mögött meghúzódó tényezőkről készített elemzést a Magyar Nemzeti Bank, amely szerint a hazai élelmiszeripar inflációs hajlama továbbra is megmaradt, mivel a strukturális okok nem változtak az elmúlt évben. Az MNB közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetőjét kérdeztük.

Sikeres dezinflációs időszakban van Magyarország - erről számolt be a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybank idei utolsó inflációs jelentésének bemutatásán.

Balatoni András szerint a dezinflációs hatás 2024-ben is kitart majd, de a pénzromlás mértéke csak 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója ismertette a jegybank márciusi Inflációs jelentését.

Várhatóan csak 2023 második felében jelennek meg Magyarországon azok a hatások, amelynek eredményeként csökkenhet itthon az infláció – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében. Az elemzés nem számol az élelmiszer-ársapkák idei kivezetésével, de ha ez megtörténik, az további 3–3,7 százalékpontos inflációs hatást eredményezhet. A jelentés fontosabb inflációt érintő megállapításairól kérdeztük Balatoni Andrást, a MNB igazgatóját.

Magyarország makrogazdasági kilátásait és a jegybank új Inflációs jelentését mutatta be részletesen Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója és Balatoni András, az MNB igazgatója.

Az ukrajnai háború negatív hatásai miatt az inflációs várakozásokat felfelé, a növekedési várakozásokat pedig lefelé módosította erre az évre a Magyar Nemzeti Bank. A részletekről Balatoni Andrást, a jegybank igazgatóját kérdeztük.

Idén 7,5 és 9,8 százalék közé várja az inflációt a jegybank, csökkenésre csak az év második felében számít az MNB.

Az infláció lehet a koronavírus-válság egyik legmarkánsabb long-Covid tünete, vagyis hosszú távú negatív hatása, mert az első pandémiás évet követően szinte minden gazdaságban megjelent kockázatként az emelkedő inflációs pálya – mondta az InfoRádiónak az MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője. Balatoni András kifejtette: azzal, hogy a kormány 2022. február 1-től három hónapon keresztül a tavaly októberi szinten maximálta hét alapvető élelmiszer árát, mintegy 0,2-0,4 százalékponttal mérsékelheti a pénzromlás február–április havi alakulását.

Balatoni András igazgató szerint jó esély van arra, hogy az év végére az ország újra elérje a 2019 év végi GDP-szintet.

Balatoni András MNB-igazgató szerint a legnagyobb kockázat a koronavírus-járvány elhúzódása, de nem csak az. Elkészült a jegybank inflációs jelentése.

A koronavírus-járványból a korábban vártnál lassabb lesz itthon és főbb külkereskedelmi partnereinknél is a kilábalás, ez új helyzet elé állítja a gazdasági szereplőket – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett Inflációs jelentése.

A belföldi kereslet válik meghatározóvá - hangzott el a jegybank Inflációs jelentését bemutató tájékoztatón.

Vannak még tartalékok a hazai munkaerőpiacon, és a közeljövő még nagy változásokat hozhat - mondták az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című magazinműsorának vendégei: Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője és Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője.

Bővülő termelékenység esetén a bérek is tovább nőhetnek, de a gazdaság várható lassulása negatív hatással lehet a jövedelemkiáramlásra is - derült ki az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságól című magazinműsorának legutóbbi adásából, amelyben Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója és Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője volt a vendég.

Egy számjegyű személyi jövedelemadóval, a termelékenység növekedésével és a gazdaságban rejlő tartalékok kihasználásával 2030-ra Magyarország megközelítheti Ausztria fejlettségi szintjét a bérekben is a Magyar Nemzeti Bank szerint.