eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Robert Holzmann, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke beszél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által rendezett Lámfalussy Lectures Konferencián Budapesten 2020. január 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Akár 5-tel is kezdődhet év végén az inflációs ráta az MNB igazgatója szerint

Sikeres dezinflációs időszakban van Magyarország - erről számolt be a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybank idei utolsó inflációs jelentésének bemutatásán.

Magyarországon az elmúlt hónapokban érdemi dezinfláció bontakozott ki, év végére a hazai fogyasztói árindex bele fog simulni a régiós átlagba, és a dezinfláció összességében jövőre is folytatódni fog - összegezte a jegybank igazgatója.

Rövid távon az látható, hogy a dezinfláció 2024 első hónapjaiban is folytatódni fog, majd a második negyedévtől a bázishatások kifutása, az adóintézkedések lassítják, ideiglenesen megakasztják ezt a folyamatot - mondta Balatoni András igazgató. Hozzátette, jelenleg 17,6-17,7 százalékos inflációra számítanak 2023-ra éves átlagban, jövőre 4-5,5 százalékos infláció alakulhat ki, és

2025-ben várható a tartós visszatérés a jegybanki inflációs célra.

Balatoni András elmondta, széles bázison nyugszik a hazai dezinflációs pálya. Mint mondta: "A fogyasztói kosár 88,6 százalékát kitevő termék és szolgáltatás körben regisztráltunk dezinflációs hatásokat, továbbá érdekes, hogy 44,2 százalékban nemcsak az árindex mérséklődött, hanem az árszint is alacsonyabb mértékre váltott". Hozzátette, ha a hazai dezinflációt történelmi mintákhoz viszonyítjuk, az látható, hogy a magyarországi helyzet kifejezetten a sikeres dezinfláló országokkal mutat párhuzamokat.

Az infláció év végi alakulása kapcsán azt mondta,

az MNB 6 százalék körüli értéket valószínűsít, de az sem kizárt, hogy 5-tel fog kezdődni az inflációs ráta.

A jegybank igazgatója a hazai reálgazdasági folyamatokat is értékelte. Balatoni András szerint az idei évben a gazdasági teljesítményt visszafogta a belső keresleti tételeknek a mérséklése. Elmondása szerint a Nemzeti Bank szerint 2024-től következhet be egy olyan fordulat, amely sokkal szélesebb bázisú gazdasági növekedést hoz.

Balatoni András azt mondta, bár a nominális beruházási ráta 2023-ban magas volt Magyarországon, az árak is szerepet játszottak a beruházások alakulásában. Ezt kiszűrve látható, hogy mérséklődött az a nagyon magas beruházási ráta, ami 2018-19-ben jellemezte a magyar gazdaságot, és nemzetközi összevetésben is inkább a középmezőnyben vagyunk.

A jegybank igazgatója arra is kitért, hogy a reálbérek ismét emelkedő pályán vannak, a magasabb árszint azonban tartósan velünk van. Az, hogy a reálbérek az előző évhez képest emelkednek, kicsit elfedi a hosszabb távon magasabb árszintet. Szerinte

ez a magas árszint két évvel vetette vissza a nemzetgazdasági bruttó reálkereseteket, és 3 százalékkal a nettó pénzügyi vagyon reálállományát.

Az MNB prognózisa szerint 2024-től kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedésre számíthatunk. A költségvetési hiány csökkenő pályán marad, de a hiánycél akkor lesz elérhető, ha bejönnek az adóbevételek, és szigorú kontroll lesz a költségvetésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×