Címke: arcok 1956-ból (134 cikk)

A nyíregyházi forradalmárok élére állt; a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökeként megalakította a nemzetőrséget, gondoskodott a bérek kifizetéséről, megszervezte a közellátást, Budapestre élelmiszersegélyt küldött. Halálra ítélésében a politikai-ideológiai szembenállás mellett vélhetően személyes bosszú is közrejátszott. Szilágyi László portréja.

„Lelki kényszernek tettek ki. Szembesítették velem apámat, akinek hazugságot kellett a szemébe mondanom. Én azt mondtam, hogy mindent aláírok, amit a nyomozó ír, csak hagyjanak békén." Így emlékezett vallatására Steiner Lajos, aki egyike volt azoknak, akik Kádár amnesztiát hirdető beszédének igazában reménykedve tértek haza külföldről. Visszatérésekor letartóztatták, s nem sokkal később kivégezték. Steiner Lajos portréja.

A november 4-i szovjet támadás és a szabadságharc leverése után a szellemi ellenállás egyik vezéralakja volt. Röplapokon hirdette a Nagy Imre-kormány legitimitását. Kádár János már november végén tartott rádióbeszédében név szerint említett mint az ellenforradalmárok egyik vezetőjét. Nem volt kétség, a megtorlás során milyen sorsot szánnak neki. Gimes Miklós portréja.

Mindössze három hónap börtönre ítélték, ám a megyei ügyészség törvényességi óvást nyújtott be a Legfőbb Ügyészséghez. Ehhez mellékelte a Szabolcs-Szatmár Népe című újság „Mi történt október 26-án, délben Nyíregyházán" című cikkét, amely fényképpel dokumentálva Tomasovszky Andrást nevezte meg a tüntetés és a szoborrombolás vezetőjének. Nemsokkal ezután halálra ítélték. Tomasovszky András portréja.

Az '56-os forradalom egyik legismertebb alakja, honvédelmi miniszterként indult Tökölre a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalni, ott azonban letartóztatták. Maléter Pál honvédelmi minisztert Nagy Imrével együtt végezték ki.

Az '56-os forradalmi szerepvállalásuk miatt elítélteknél a vád gyakran kiegészült valamilyen köztörvényes cselekedettel - ez is a forradalom kádári kriminalizálásának része volt. Toracz Sándor ellen is lopás gyanúja miatt indult bűncselekmény, végül azonban szervezekedés vezetése miatt ítélték halálra.

A Corvin-köziek parancsnokaként tárgyalt Nagy Imrével is, ám később árulónak bélyegezték, ezért megszökött. A szovjet intervenció után röplapokon buzdított az ellenállására, és illegális pártot szervezett. Iván Kovács László portréja.

A kínzásokba halt bele az ungvári börtönben. Református lelkészként egy kirakatperben a felbujtó szerepét szánták szánták neki. Amerikai kötődéseit azzal akarták bizonyítani, hogy a hívek által varrt papi ruhájának anyagát amerikai árunak minősítették. Gecse Endre portréja.

Dramaturgként dolgozott a Magyar Rádióban, az ostromnál nőket menekített ki az épületből. Tárgyalt a rádió demokratizálásáról, ám másnap elbocsátották; ekkor csatlakozott a Tűzoltó utcai felkelőkhöz. Röplapozott, segített az Élünk szerkesztésében, de soha nem harcolt fegyverrel. Szirmai Ottó portréja.

A Széna téri csoport vezetőjeként szerzett tekintélyt, a megtorlásban - fellebbezés lehetősége nélkül ítélték halálra, s az elsők között végezték ki. Mindenki csak Szabó Bácsiként ismerte. Szabó János portréja.

Édesanyjával és nővérével deportálták Auschwitzba, egyedül ő tért vissza. Egyetemre járt, ám a Lukács György vitában szolidaritást vállalt a filozófussal, így kizárták, vasbetonszerelőként dolgozott. 1956-ban a Tűzoltó utcai csoport parancsnoka volt, a forradalom egyik legismertebb személyisége. Angyal István portréja.

Új műsor indult reggelenként az InfoRádióban. A három-négyperces összeállításokban minden hétköznap egy-egy '56 után-miatt halálraítélt forradalmár alakját mutatjuk be. Összesen 56 portré készül a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködésben.

Csalódott a pártban és a hadseregben, a szocializmus szolgai, szovjet másolása ellen emelt szót. Nem vett részt a harcokban, a sebesülteknek segített. Olyan gyilkosságért ítélték el, amelyet a vád nem tudott bizonyítani, pusztán vallomásokra alapozta. Gönczi Ferenc portréja.

Egy volt ÁVH-s házaspár vallotta, hogy neki köszönhetik az életüket, ám a Széna téri felkelők egyik vezetőjén már ez sem segített, a kádári megtorlás halálra szánta a rádióműszerészt. Bán Róbert portréja.

„Jó munkaerő és becsületes ember volt, aki a sztahanovista szintet is elérte, ezért oklevelet is kapott" - vallotta róla vádlott-társa. A „bányászper" elsőrendű vádlottjaként ítélték halálra. A Szabó bácsi Széna téri csoportjához csatlakozott bányászbrigád egyik vezetőjeként fő feladata – az ÁVH-sok, pártfunkcionáriusok begyűjtése mellett – a nemzetőrséghez nem csatlakozott fiatal fegyveresek leszerelése és a rend fenntartása volt. Rusznyák László portréja.​

A Schmidt-kastélyban összegyűlt fegyveres csoportot vezette, a kádári megtorlás fő vétkeként a Hármashatár-hegy rádióállomásának megrongálását rótta fel, s már első fokon halálra szánta. Fél évvel későbbi letartóztatásáig a MÁV-nál dolgozott. Pércsi Lajos portréja.

Egy törvényességet biztosító forradalmi szerv felállítását szorgalmazta, ám valós bázisát csupán a Széna téri tüntetők jelentették. Tárgyalt Nagy Imrével és Maléter Pállal, a kádári megtorlás később a fellebbezés lehetősége nélkül ítélte halálra. Dudás József portréja.

Fegyver nélkül harcolt: a forradalmat követő hetekben sebesülteket mentett, szállított - tekintet nélkül arra, hogy felkelőről vagy volt ÁVH-sról volt szó - , később pedig az osztrák határon igyekezett átjuttatni a politikai rendőrség által keresett szabadságharcosokat. Olyasvalaki adta fel, akinek korábban megmentette az életét. Péch Géza portréja.

Kivégzése előtt utolsó kívánságként szőlőt és lágy kenyeret kért a börtönben, így mesélték. Kováts József volt az egyetlen szegedi felkelő, akit a kádári megtorlás halálra szánt. Egy szuggesztív, forradalmi személyiség portréja.