Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A closeup of a dimly lit prison holding cell door with gripping the bars - 3D render
Nyitókép: allanswart/Getty Images

Halálbüntetés várhat Floridában a kettős gyilkossággal gyanúsított magyarra

Florida szigorúbb büntetéseket vezetett be az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodók által elkövetett bűncselekményekre. Elítélése esetén az új rendelet szerint a magyar férfi lehet az első, akire automatikus halálbüntetés vár.

A 25 éves férfi a gyanú szerint előbb tavaly november 21-én végzett 66 éves férfi szeretőjével egy miami lakásban, majd januárban megfojtott egy 71 éves férfit annak autójában – írja az LGBTQ Nation.

A nyomozás során kiderült, hogy a magyar gyanúsított érintett egy korábbi rablási ügyben is, és egyszer már őrizetbe is vették, ám nem sokkal később szabadlábra helyezték. A férfi illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban, mivel lejárt a vízuma, és nem újíttatta meg. A hvg.hu úgy tudja, hogy az anyja nemrég azt nyilatkozta: a fia már Magyarországon is problémás volt, a magyar hatóságok több ügyben is körözték, részben ezért is költözött Amerikába.

Wayne Jones, Miami Beach rendőrfőnöke a gonoszság megtestesítőjének nevezte a férfit. "Vadászik az áldozataira, türelmes a prédáival, aztán megöli őket. Ha nem kapták volna el, újra és újra megtette volna ezt” – mondta egy sajtótájékoztatón.

Ha elítélik, a magyar férfi lehet az első olyan bűnelkövető, akire a floridai törvényhozás által januárban elfogadott törvény értelmében automatikus halálbüntetés vár.

A törvény szigorúbb büntetéseket vezetett be az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó bevándorlók által elkövetett bűncselekményekre. Egy kisebb lopásért akár öt év börtön és ötezer dollár bírság is járhat, egy gyilkosságért pedig automatikusan halálbüntetést kell kiszabni.

Emberi jogi aktivisták és jogászok azonban úgy vélik, hogy a törvények sértik az alkotmány egyenlő bánásmódot garantáló rendelkezését.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×