A Fővárosi Főügyészség által az úgynevezett MTVA-s megfigyelési ügyben hozott részmegszüntető határozat kapcsán a Legfőbb Ügyészség 2017. februárjában hivatalból eljárva megvizsgálta a tiltott adatszerzés bűncselekménye szabályozását.

A Legfőbb Ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy a Büntető törvénykönyv tiltott adatszerzésre vonatkozó tényállása kapcsán

jelenleg szabályozatlan kérdések vannak,

emiatt február 15-én az Igazságügyi Minisztérium felé jogalkotási kezdeményezéssel élt.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 422. §-ának (1) bekezdése szerint, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyel vagy rögzíti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményt csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel „a más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” fogalmának.

Ebbe viszont nem tartozik bele az, ha valaki munkahelyi irodában vagy egyéb helyiségben figyel meg másokat vagy rögzíti az ott történteket.

Pedig indokolt lenne az elkövetés helyének bővebb maghatározásával kibővíteni a bűncselekménnyel fenyegetett magatartások körét.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint

az elkövetés helyének tágabb meghatározásával válna lehetővé valamennyi e körbe tartozó társadalomra veszélyes magatartás büntetőjogi üldözése.

A Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria - az ügyészség álláspontjával egyezően - a 2017. május 23-án meghozott felmentő ítéletében megállapította, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményét csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel a „más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” fogalmának.