A televízió honlapján olvasható cikk szerint a rendszerváltozás utáni "olajmaffia-botrány egyik kulcsszereplőjét" a budapesti éjszakai élet egy másik ismert alakja, Prisztás József meggyilkolása ügyében is felbujtóként gyanúsítják. A Hír TV emlékeztet arra, hogy Prisztás Józsefet 1996-ban az autójában lőtték le fényes nappal Óbudán. A rendőrség szerint a háttérben olajügyek álltak - tették hozzá.

Portik Tamás ügyvédje, Bánáti Kristóf a Hír TV-nek elmondta: védence tagadja a vádakat. Az ügyvéd kifejtette: az őrizetbe vétel megtörtént, két gyanúsítást közöltek Portikkal. Egyrészt az Aranykéz utcában megölt - Boros Tamás néven ismert - Boros József Károly meggyilkolásával kapcsolatban felbujtóként gyanúsították meg, és ugyanígy felbujtóként gyanúsították meg Prisztás József meggyilkolásával kapcsolatban is. Hozzátette: ügyfele abszurdnak tartja a vádakat, ártatlannak vallotta magát, és ennek megfelelően meg is tagadta a vallomást.

"Semmilyen magyarázatot nem kaptunk erre, de mi is nagyon csodálkoztunk, hogy 14, illetve 16 év után két olyan ügyben gyanúsították meg, amiben mindenki tudja, hogy évek óta tartanak a nyomozások, számára is teljes talány, hogy miért éppen most történt ez a gyanúsítás" - idézte a HírTV Bánáti Kristófot.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) felkérésére a Terrorelhárítási Központ (TEK) szombaton öt embert fogott el, egyikük Portik Tamás. A police.hu oldalon közzétett közlemény szerint a TEK több budapesti és vidéki helyszínen összehangolt akció keretén belül intézkedett.

Portik Tamás egy időben a körözött magyarok listáján a legkeresettebbnek számított. Õ volt az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója. A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben (...) minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". A neki tulajdonított bűncselekmények ugyanis elévültek, miután a rendőrség azóta, hogy elfogatóparancsot adott ki ellene, nem tudta elfogni és meggyanúsítani Portikot. A bűncselekmény az adott jogsértésért kiszabható maximális büntetés időtartamának megfelelő idő elteltével elévül. A közel hatéves nyomozás alatt nem gyűlt össze annyi bizonyíték, amennyi a gyanúsítás, Portik esetleges őrizetbe vételének megalapozásához szükséges lenne - írta annak idején a lap.

Az úgynevezett olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális "üzletága" volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forint kár érte a költségvetést emiatt. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették.