Infostart.hu
eur:
356.3
usd:
312.67
bux:
139930.68
2026. június 30. kedd Pál

Találja ki, mi legyen az Azúr Ablak helyén

Nemzetközi ötletelést kezdeményezett a máltai kormány arról, hogy hogyan lehetne megmenteni a szigetország egyik legnépszerűbb természeti látványossága, a szerdán összeomlott Azúr Ablak sziklahíd arculatát - számolt be róla csütörtökön a maltatoday.com hírportál.

Geológusok már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a Gozo szigetének északnyugati partjainál magasodó Azúr Ablak eróziója gyors, a hatóságok pedig meg is tiltották a turistáknak, hogy felmásszanak a tetejére. A búvárok körében népszerű sziklaalakzatot, amely nevét arról kapta, hogy ablakként nyílik az azúrkék tengerre, szerdán egy nagy vihar és a hatalmas hullámok döntötték össze. Korábbi tanulmányok már utaltak rá, hogy összeomlása elkerülhetetlen.

A felmerült javaslatok egyike digitális megoldás lenne: hologrammal helyettesítenék a megsemmisült látványosságot. Ebben az esetben nem nyúlnának a sziklaalakzathoz, a lehullott szikladarabokat azonban kiemelnék a tengerből és kiállítanák egy olyan bemutatótérben, amelyben a látogatók képet kaphatnának az eredeti Azúr Ablakról, vagy művészi installációkat helyeznének el benne - közölte José Herrera környezetvédelmi miniszter.

A miniszter ugyanakkor kategorikusan leszögezte, hogy nem tervezik a természetes mészkőalakzat helyreállítását és az egyéb építkezéseket is kizárta a helyszínen.

A természetbarát megoldásoktól azonban nem zárkózott el. "Vannak olyan technológia megoldások és eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek mesterséges módon megtapasztalhassák, milyen volt eredetileg a látványosság. Nem zárjuk ki a hologramos megoldást sem, de természetesen meg kell felelnie a környezetvédelmi törvényeknek" - mondta.

Hozzátette, hogy a sziklaalakzat megmaradt részének sürgős megőrzési munkálatait azonban nyomban elkezdik és biztosítják is a helyszínt, hogy megvédjék a kincsvadászoktól.

A máltaiak egyébként egy "alternatív" Azúr ablakot is ajánlanak a turistáknak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

Címlapról ajánljuk
Szerdától új világ jön a parkolásban, hatalmas kérdőjelekkel

Szerdától új világ jön a parkolásban, hatalmas kérdőjelekkel

Július 1-jétől jelentősen átalakul a parkolás Budapesten, ahol szinte kizárólag mobiltelefonnal lehet fizetni a parkolásért, emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak. Több autós egyesület is tiltakozik az új rendszer és a készpénzes fizetés ellehetetlenítése ellen.

Mire megy el ennyi víz a hőségben? Miért van vízkorlátozás?

Jelenleg Magyarországon az átlagos fejenkénti vízfogyasztás naponta 115 liter, amiből három litert iszunk meg – mondta az InfoRádióban a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke. Kovács Károly felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt ez a mennnyiség kevesebb, 100 liter/fő/nap volt, de nyaranta már hűtésre is használják a vizet az emberek, ami jelentősen megnöveli a fogyasztást.
inforadio
ARÉNA
2026.06.30. kedd, 18:00
Velkey György János
az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
Több fronton támadja a forróság az áramhálózatot: van rá megoldás?

Több fronton támadja a forróság az áramhálózatot: van rá megoldás?

A hőhullámok idején nem önmagában az jelenti a legnagyobb problémát, hogy sokan használnak klímát, hanem az, hogy a fogyasztás éppen akkor ugrik meg, amikor a naperőművek termelése gyorsan visszaesik. Szabó László, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője a Portfolio Checklist hétfői adásában (a 14. perctől) elmondta, hogy az esti órákban a rendszernek egyszerre kell több hazai erőművet és nagyobb importot mozgósítania, miközben a nagykereskedelmi áramár akár a napközbeni szint többszörösére emelkedhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×