Andráczi-Tóth Veronika, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője meghallgatásán elmondta, hogy a gyermekvédelmi szolgálatoknál rengeteg a betöltetlen álláshely, nehézségekbe ütközik a dolgozók megtartása és újak felvétele. Az elmúlt években 7-16 százalék volt a betöltetlen állások aránya.

Az előző kormány alatt az Emberi Erőforrások Minisztériumában is dolgozó Andráczi-Tóth Veronika kitért a nagyfokú leterheltségre, és hangsúlyozta, hogy az ellátásban dolgozók munkáját az őket érő verbális és fizikai agresszió is nehezíti.

Kifejtette: számos központ egyre nehezebben tudja megoldani feladatát, egy 2024-es felmérés szerint több megyében az egy családsegítőre jutó családok száma meghaladja a 25-öt. Ennek következménye, hogy nem tudják biztosítani a meglelő figyelmet az családoknak. Hozzátette: nem a szükségletek, hanem a rendelkezésre álló források határozzák meg a speciális szolgáltatások biztosítását. A főosztályvezető szerint a problémára a feladatfinanszírozás bevezetése lenne a megoldás.

Andráczi-Tóth Veronika jelezte, hogy több javaslattal is előálltak az előző kormányok alatt, ám azok nem valósultak meg, a kezdeményezések helyettes államtitkári szinten megrekedtek.

2025-ben 198 ezer jelzés érkezett gyermekekkel kapcsolatban a jelzőrendszerbe, ami tízszázalékos növekedést jelentett a megelőző évhez viszonyítva. A 2016-os évhez képest ez az arány azonban hetvenszázalékos – hangsúlyozta.

Tisztl Henrik intézményvezető, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke úgy fogalmazott: a legjobb gyermekvédelmi intézkedés az, amelyet nem kell megtenni, ezért nagyon fontos a prevenció. Tájékoztatása szerint egy 2025-ös adat alapján 442 ezer gyereket kezel az alapellátás és 73 ezer a veszélyeztetett kiskorúak száma.

A rendszerszintű nehézségekről beszélve elmondta, hogy a 2015-2016-ban végrehajtott strukturális reformok révén 707 szociális és gyermekvédelmi szolgálat és 197 központ jött létre. Ám a több, mint hétszáz szolgálat harminc százaléka egyszemélyes szolgálat. Ezen változtatni kell – tette hozzá Tisztl Henrik.

A bérek jelentős emelése nélkül nem lehet megakadályozni a szakemberek fluktuációját. A tartósan alulfinanszírozott ágazatnak kiszámíthatóságra van szüksége - mondta.

Feffer Zsuzsanna, a Belügyminisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának korábbi vezetője közölte, hogy 2023 augusztusában a borsod megyei tapasztalatok alapján vették először napirendre a kórházban hagyott gyerekek helyzetét. Ennek kapcsán megvizsgálták a miskolci kórházban visszatartott összes gyerek helyzetét, és azt állapították meg, hogy mind a 23 esetben megalapozott volt az a szakértői vélemény, amely alapján nem engedték haza családjukhoz a csecsemőket.

Elmondta: a kormányhivatalok kétharmada jelezte, hogy a a gyámügyi területen komoly létszámhiánnyal küzd, 20 százalék feletti a fluktuáció és problémát jelent az új kollégák betanítása.

Az ülés elején Melléthei-Barna Márton (Tisza Párt) bizottsági tagságáról való lemondásra szólította fel a testület KDNP-s tagját, Juhász Hajnalkát a bicskei gyermekotthon ügyében megfogalmazott véleménye miatt. Juhász Hajnalka egy videójában a bicskei ügy tálalását a Tisza-kormány legnagyobb hazugságának nevezte.

A KDNP képviselője válaszában azt mondta: nem a bicskei ügyet, hanem azt tartja hazugságnak, hogy a kormányoldal politika eszköznek használja a gyermekvédelmet. Közölte: nem mond le, a meghallgatások után újra napirendre vett kérdésben pedig elmondta: Melléthei „abba állt bele”, aki bocsánatot kért a gyermekvédelem áldozataitól a parlamentben. Hangsúlyozta azt is, hogy tíz éve ő volt az, aki Vízkelety Mariann, azóta elhunyt igazságügyi államtitkárral együtt elindította az áldozatsegítő központok országos hálózatát.