Csütörtökön 11 órára hirdetett tájékoztatót Magyar Péter miniszterelnök Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon elmúlt húsz évét feltáró vizsgálat eredményeit ismertetendő, valamint a gyermekvédelmi rendszer hiányosságait és rendszerszintű tanulságait bemutatandó.

A Karmelitában tartott tájékoztatón Szondi Vanda kormányszóvivő ismertette, a bicskei ügy sosem volt lezárva, a jelentéstétel viszont megtörtént, ITT olvasható a dokumentum.

Gyurkó Szilvia a tájékoztatót azzal kezdte, hogy itt és most 18 éven felülieknek szóló tartalmak is el fognak hangozni, erre a közvetítők is legyenek tekintettel.

A jelentés, mint közölte, nagyrészt támaszkodott arra, ahogyan és amit a sajtó eddig bemutatott, ezért a sajtó felelősségére is felhívta a figyelmet: a témában ne a bulvárt keresse, ne is relativitálja az elkövetők felelősségét.

Vásárhelyi János és a kilencvenes évek

A jelentés a 2005 és 2025 közötti időszak eseményeit öleli fel, és a munka közben jött rá az államtitkárság, hogy a kormányváltás után nem minden adatot kaptak meg, de a feltáró munkában sok segítséget kaptak az előző kormánytól eltérő helyekről. Gyurkó Szilvia nyomatékosította: az iratanyag összegyűjtésével már kezd kirajzolódni, mi történt Bicskén,

hogyan alakult ki másfél évtizeden keresztül egy bántalmazó rendszer,

hogyan helyezték a jelzőrendszerben jelentkező visszajelzést korábban hátrébb, mint egyéb érdekeket.

Gyurkó Szilvia kijelentette: a bicskei botrány sokkal hamarabb kezdődött, mint az eddig ismert volt.

Rámutatott:

Vásárhelyi Jánosról már az 1990-években voltak adatok, hogy gyerekekkel szemben szexuális határétlépést követhetett el,

ennek ellenére elhelyezkedhetett újabb és újabb gyermekvédelmi munkahelyeken. Az ezzel kapcsolatos jelzések dokumentációját nem találták meg, csak azt, hogy díszpolgári címet és más elismeréseket kapott Vásárhelyi János.

Az államtitkár szívszorítónak nevezte, hogy a gyerekek visszajelzéseit mennyire semmibe vették, „nem igaz, hogy nem jeleztek, nem igaz, hogy senki nem kért segítséget” – fogalmazott. Hozzátette:

volt olyan felnőtt munkatárs, aki a gyermek visszajelzésére úgy reagált, hogy akkor inkább kerülje az igazgatót, így védje meg magát.

Felidézte: 2007-ben egy gyerek gyógypedagógus kért segítséget, 2011-ig további három, az intézmény mégis mintaintézményként tűnt fel, pedig több gyerek vállalta munkatársak előtt vállalta, hogy vele események történtek, még videófeltételes büntetőfeljelentés történt, mégsem lett abból semmi, csak fenyegetés, megvesztegetés volt, hogy az intézmény jó hírnevét védjék.

2012-ben lezárult egy vizsgálat, következmények nem lettek, csak egy ombudsmani jelentés, és 2013-ban is papíron azt állapították meg, hogy Bicskén minden rendben van.

Ezt követően fenntartóváltás történt,

több papír eltűnt Bicskéről,

és 2016-ig megint minden vizsgálat azt mutatta, hogy minden rendben.

2016-ban aztán több gyerek rendőrségre ment, mondván: elég. Ennek kiváltó oka egy bicskei utógondozott gyerek öngyilkossága volt, de a papírokban nem szerepelt ennek az oka, pedig már a második kísérlete volt az érintett fiúnak; pedig egy ilyen esetet mindenképpen ki kellett volna szerinte vizsgálni.

Később az ügy miatt az igazgatót előzetesbe helyezték, de újabb jelentés készült: Bicskén minden rendben. 2019-ben pedig a Vásárhelyi János helyetteseként dolgozott Kónya Endrét elnöki kegyelemben részesítették.

Gyurkó Szilvia rámutatott, hogy gyerekek vallomásai sok esetben utólag olyan módon változtak meg, hogy a bicskei vezetőik sok éven át megúszták a felelősségre vonást.

Adatokból látják, hogy

a rendszer a rendszert védte, nem a gyerekeket,

Vásárhelyi János pedig azért úszta meg a felelősségre vonást annyi éven át, mert felettesei nem vizsgálták érdemben a tevékenységét.

Jóvátételi alap a hallgatási pénz helyett

Elmondta még azt is, hogy több gyerek „hallgatási pénzt” kapott, ami mindenkinek nagyon sokat ártott. Most viszont

jóvátételi alap jön létre

nemzetközi minták alapján – jelentette be.

A jóvátételi alap 1 milliárd forinttal indul el kísérleti jelleggel.

A jóvátételi tanácsnak lesz olyan tagja, aki érintett is ilyen ügyekben, de külföldi tapasztalatok miatt külföldi szervezetek szakemberei is részt vesznek a munkában.

Ígérte, az adatokat transzparensen is bemutatják majd.

Az érintett gyerekektől azt kérte, beszéljenek valakivel, akiben megbíznak, kérjenek segítséget, támogatást.

Magyar Péter: új protokoll jön, Orbán Viktor felelőssége is felmerül

A dokumentum, amely a kormány.hu-n szerepel, tartalmaz neveket is, erről már Magyar Péter miniszterelnök beszélt.

Megköszönte mindenkinek, aki az eddigi gyermekvédelem romjain egy valódi gyermekvédelmet épít, és az érintett olyan gyerekeknek is, akik bátorságukkal segítenek ugyanebben.

Felidézte, megígérték, hogy Bicskének teljes nyilvánossága lesz, azt is, hogy a kegyelmi ügynek is nyilvánosságot adnak, minden információ hozzáférhető lesz, ami csak lehet.

Megerősítette: elkészült a bicskei gyermekotthon részletes, átfogó vizsgálati jelentése, amelynek bemutatóján való részvétellel akar súlyt adni az ügy jelentőségének.

Nyomatékosította: a gyerekek is és a szakemberek is szóltak, jeleztek, nem egyszer, sokszor, még az ombudsman is súlyos megállapításokat tett, ezzel kell szembenézni, mivel

a gyermekek segélykiáltása elveszett a falak és a közigazgatás útvesztőjében, miközben az igazgató tekintélye minden akadályon átgázolt.

Végül Vásárhelyi János, Kónya Endre és Kunstár Béla is elítéltetett gyermekek elleni bűncselekményekek miatt, Kónya Endre viszont vagy a Karmelitában, vagy a Sándor-palotában intézett módon kapott kegyelmet.

„Egy pedofil igazgató nem tud bűnszervezetet működtetni úgy egy gyermekotthonban, hogy egy minisztériumban erről semmit sem tudnak” – hangsúlyozta a kormányfő. Ezért szerinte a volt kormány felelősséget visel a történtekért. Különös súllyal esik a latba a 2012 és 2016 közötti időszak, amikor Balog Zoltán vezette a szakminisztériumot, Soltész Miklós és Czibere Károly pedig az államtitkárságot. „Ekkor már voltak gyerekek, akik beszéltek, ott volt a fiókokban a nyomozás anyaga és az ombudsmani jelentés, de ezeket nem adták oda az új fenntartónak” – tette hozzá Magyar Péter.

Ezen akták egy része eltűnt a váltást megelőzően, Vásárhelyi János viszont közben állami kitüntetésig vitte, mondta még Magyar Péter.

2016-ban, köszönhetően a fiatalok bátorságának az ügy nyilvánosságot kapott, akkor tartóztatták le Vásárhelyi Jánost, ezért is követeli, a három megnevezett kormányzati szereplő álljon elő azzal, amit tud, valljon színt, hiszen

akkor már minden kétség eloszlott, hogy mi történt Bicskén, az állam tudta, hogy gyermekeket bántalmaztak súlyosan.

Magyar Péter szerint akkor meg kellett volna vizsgálni a felelősségi láncot, illetve más, hasonló intézményeket is, hogy történtek-e szörnyűségek. De mindez elmaradt, ami felveti Pintér Sándor belügyminiszter és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár felelősségét is a kormányfő szerint. Rajtuk keresztül pedig Orbán Viktor felelőssége is felmerül.

A Tisza-kormány felelőssége szerinte most kezdődik, ebből a jelentésből is konkrét változások következnek, egy intézményvezetővel kapcsolatos panasz sem kerülhet vissza ugyanazon vezető kezébe. Súlyos ügyekben kötelező lesz a külső vizsgálat, és annak a megállapítása, hogy kell-e leválasztás a vezető és a vezetettek között. Minden vizsgálatnál meg kell nevezni a mulasztás felelősét és a határidőket. Súlyos mulasztás esetén felelősségre vonásnak kell következnie. A protokollok felállítása már folyamatban van, mint Magyar Péter szintén elmondta még.

Részletezte, milyen típusú segítségre számíthatnak még az utógondozás terén az érintett gyermekvédelmi fiatalok. „Bicskén a fiataloknak a bátorságukon kívül semmijük sem volt” – húzta alá.

Számára Bicske mérce lesz abban, hogy a magyar állam képes-e a gyerekek mellé állni a saját apparátusa helyett.

Kérdések, válaszok

Milyen bérfelzárkóztatás járul a rendszer átalakítása mellé?

Magyar Péter: ez egyrészt anyagi kérdés, másrészt a munkakörülmények javítása.

Cikkünk frissül.