Meleg Sándor közölte: ugyanakkor az alkalmazottak bérét a jövőben az egészségügyben és a közoktatásban fizetett bérekhez kell igazítani, mert ez a két ágazat folyamatosan elszívja a munkaerőt a szociális és gyermekvédelmi szférából. Továbbá nagy az elszívó hatása a nyugat-európai országoknak is, ahol a magyar bérek sokszorosát kereshetik meg a munkavállalók.

Mint elmondta: a szektor válságának az az oka, hogy egyre kevesebb a jól képzett szakember és a munkaerőhiány miatt egyre többször szakképzetlen munkavállalók látják el a feladatokat.

A pozícióktól függően 9-25 százalékos a munkaerőhiány, és 2024-2025-ben 4000 ember távozott az ágazatból, a magas fluktuáció pedig működésképtelenséggel veszélyezteti a rendszert.

A bértábla 2008 óta nem változott, a helyzet kezelésére pedig ágazati- illetve 11 féle munkaköri pótlékot határozott meg a kormányzat, ami kaotikus viszonyokat teremtett a szektorban – sorolta.

A helyzet érzékeltetésére kiemelte, hogy egy óvodai dajka többet keres, mint egy diplomás szociális munkás.

Meleg Sándor szerint szakmai szempontok híján sem pszichológiai alkalmassági, sem a kifogástalan életvitel ellenőrzésére szolgáló vizsgálat nem alkalmas a potenciális veszélyt jelentők kiszűrésére. Sőt ezek bevezetése után sok szakember távozott, mert nem akarta kitenni magát és a családját ennek a vizsgálatnak.

Kérdésre válaszolva megjegyezte: az elmúlt években folyamatosan jelezték a kormányzatnak a szektor működését veszélyeztető problémákat, ám érdemi visszajelzést soha nem kaptak.

Fockter Judit, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy az ágazatban tapasztalható pszichés nyomással, extrém magas túlóraszámmal nincsenek arányban a bérek és emiatt 15-16 százalékos a betöltetlen álláshelyek száma. A dolgozók fizikailag és mentálisan is veszélyeztetve érzik magukat ezért kezelhetetlen mértékű a fluktuáció.

Tájékoztatása szerint különösen hiányoznak a rendszerből a magasan képzett szakemberek.

A 36 intézményből 57 pszichológus, illetve pszichológiai tanácsadó hiányzik, de nincs elég fejlesztőpedagógus és logopédus sem,

ezért az intézmények még a kötelező feladatokat sem tudják ellátni.

Súlyos problémaként említette, hogy a munkába állást megelőző hatósági vizsgálatok másfél-két hónapot vesznek igénybe, és ez idő alatt visszalép sok potenciális munkavállaló. Továbbá tízből öt-hét dolgozó már a próbaidő alatt kilép a túlterheltség, a túlórák és az ezzel együtt járó mentális terhelés miatt.

Fockter Judit arra a kérdésre válaszolva, hogy a problémákat miért nem jelezték a sajtónak, azt mondta: a korábbi kormányzat alatt csak a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárságon keresztül kommunikálhattak a nyilvánossággal, ha pedig a munkatársak egyénileg jelezték volna a sajtónak a gondokat, az az állásukba kerülhetett volna.

Horváth Tamás Balázs alezredes, a gyermekvédelmi dolgozók kifogástalan életvitelét vizsgáló Nemzeti Védelmi Szolgálat gyermekvédelmi főosztályának vezetője arról számolt be, hogy az intézkedés bevezetése után 2024-ben, mintegy 13 ezer munkavállalót, illetve pályázót ellenőriztek, tavaly és idén pedig további, mintegy hétezret. Utóbbiaknak mintegy 6 százaléka akadt fent a szűrésen.

Az új jelentkezők ellenőrzésének száma azt is jelenti egyben, hogy a gyermekvédelmi rendszerben extrém magas a fluktuáció – tette hozzá.

Az alezredes azt mondta, hogy az ellenőrzések mintegy egy hónapot vesznek igénybe, ezek csak a problémás esetekben tartanak hosszabb ideig. Hozzáfűzte, hogy általában az alacsonyabb képzettségek igénylő státuszokra jelentkezők, például a hátrányos helyzetű környezetből érkező nevelőszülő-jelöltek akadnak fenn a szűrőn.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi rendszerrel szemben meg kellene határozni az ellenőrzések érvényességi idejét. Vagyis, ha valaki munkahelyet vált a rendszeren belül - márpedig nagyon magas a fluktuáció - ne kelljen minden egyes alkalommal újra ellenőrizni. Annál is inkább, mert az intézmények gyanú esetén bármikor kérhetnek egy újbóli ellenőrzést – tette hozzá.

Azt is mondta, hogy a pedofil hajlam kiszűrésére nem feltétlenül alkalmas a jelenleg használt ellenőrzési eljárás.