Nem olyan könnyű meghúzni az állami és a magánellátás határát. Tóth Gábor, az Országos Kórházszövetség elnöke szerint a legoptimálisabb az lenne, ha azt a jövedelmet, amit az állami felett a magánellátásban megkeresnek az orvosok, a közkórházakban is meg tudnák fizetni. Akkor nem lenne szükségük arra, hogy a magánorvoslásban dolgozzanak. Hozzátette azonban, hogy a magánellátás az egészségügy teljes területét soha nem fogja lefedni, bizonyos területeken nincs magánellátás.

„Az tény, hogy a járóbeteg-ellátásban valóban részt vesz ez a szektor, egyre nagyobb százalékban, egyes becslések 15–20 százalékos arányt is mondanak, ugyanakkor a fekvőbeteg-ellátásban még mindig 3 százalék környékén vannak a magánszolgáltatók, vagyis

az állami egészségügyi ellátás megkerülhetetlen”

– szögezte le.

Nehéz abban is igazságot tenni a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója szerint, hogy mi a fontosabb: a kórház fizikai állapota, mondjuk egy málló vakolat megszüntetése, vagy a felszereltsége, például hogy legyen új MRI és más készülék a vizsgálatokhoz.

„Ezt a kérdést meg lehet vizsgálni A és B szempontból is, és mind a kettő igaz. Nagyon fontos az is, hogy ne legyen a vakolat lehullva, igaza van a betegnek, ha ezt kifogásolja, és hogy a mosdóban meleg víz folyjon és legyen kéztörlő papír. Ez teljesen jogos elvárás a XXI. században. De az is igaz, hogy lehetőség szerint legyen MRI és minél frissebb, legyen jó CT, és működjön a műtő. A probléma ott kezdődik, hogy nincs mindenre pénz” – fogalmazott.

Úgy látja ugyanakkor, hogy a betegek túllépnek az áldatlan állapotokon, ha sikeres a gyógyítás, vagyis az eredményt, a teljes képet is nézik az emberek.

Hasonló a helyzet a kórházi fertőzéseknél: Tóth Gábor remeknek találja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztató oldalát, ahol az adatokat is meg lehet nézni, mert jó a magyarázat és ebből megértették az emberek, hogy a helyzet összetett.

„A kórházi fertőzéseket nem szabad alábecsülni, mindenki tisztában van vele. De azt is tudni kell, hogy a magyar lakosság nagy része például bizonyos kórokozókban hordozó.

Tehát ha valakinek lesz egy kórházi fertőzése, azt nem biztos, hogy mi okozzuk, azt lehet, hogy már ő hozta be. De ezzel nem szeretném a felelősségünket elhárítani, mert nem erről van szó. Őszinte hittel vallom, és az összes kórházigazgató nevében is mondom, hogy mindenki arra törekszik, hogy az ő kórházában legyen a legkevesebb fertőzés. De én azt szoktam mondani, olyan vagyunk, mint az angol úri szabó: hozott anyagból dolgozunk” – fogalmazott a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Úgy látja, hogy az intézményvezetők, szakemberek tanulnak egymástól, a jó gyakorlatok összeszedését a szövetség is kiemelten fontosnak tartja. Nehéz azonban az összehasonlítás is, hiszen például a bajai kórház olyan szerencsés, hogy az aktív kórtermeinek a 85 százalékához saját fürdőszoba tartozik, de ezt nem sok kórház mondhatja el. Egy olyan helyen, ahol 50-60 betegre jut mondjuk két mosdó, már más a helyzet – jegyezte meg.

Ezért azt a gondolkodásmódot fontos szerinte megtanulni, hogy ne érezze senki azt, hogy kipellengérezik, se a kórház, se egy adott osztály, hanem azt akarjuk, hogy egységesen mindenkinél jó legyen.

Az interjút, amelyet Herczeg Zsolt készített, alább teljes terjedelmében megnézhetik, meghallgathatják.