Infostart.hu
eur:
368.77
usd:
336.13
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Facebook/Országos Mentőszolgálat

Hirtelen szívmegállás: nem a hőség a legnagyobb kockázat

A hideg, illetve a gyors és nagy hőmérsékletváltozás a legnagyobb kockázat. Az időjárási adatok alapján akár három nappal előre jelezhető lehet, mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás – derült ki a Semmelweis Egyetem (SE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkatársainak több mint 114 ezer esetet elemző országos vizsgálatából.

A Public Health folyóiratban megjelent kutatás szerint a vizsgált időjárási tényezők közül

a hideg bizonyult az egyik legfontosabb kockázati tényezőnek.

A meteorológiai előrejelzésekre épülő modellek a jövőben segíthetik a szív- és érrendszeri betegeket és hozzátartozóikat a fokozott kockázatú időszakokra való felkészülésben, miközben a mentőszolgálatokat és a kórházakat is támogathatják a várható nagyobb terhelés kezelésében.

A kutatók a 2018 novembere és 2023 decembere között bekövetkezett, kórházon kívüli szívmegállások adatait vetették össze napi meteorológiai mutatókkal, köztük a hőmérséklettel, a szélsebességgel, a légnyomással, a páratartalommal és a levegőminőséggel.

A közlemény emlékeztet: a kórházon kívüli szívmegállás a fejlett országok egyik vezető haláloka. Európában évente 67-170 eset jut 100 ezer lakosra, a túlélési arány pedig 10 százalék alatt van. Éppen ezért minden olyan tényező felismerése, amely előre jelezheti a várható esetszám-emelkedést, segítheti a sürgősségi ellátás felkészülését, felhívhatja a lakosság figyelmét a gyors segítségnyújtás és az újraélesztés fontosságára, hosszabb távon pedig hozzájárulhat a túlélési esélyek javításához.

Az elemzés szerint a lehűlés volt a szívmegállások egyik legfontosabb időjárási kockázati tényezője: minden egyes Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés átlagosan 1,4 százalékkal növelte a napi, kórházon kívüli szívmegállások számát. A kutatók szezonális összehasonlításban azt is kimutatták, hogy

télen közel 18 százalékkal több ilyen esemény történt, mint nyáron.

Az eredmények alapján tehát nemcsak a hirtelen lehűlés jelenthet kockázatot, hanem általában az alacsonyabb hőmérséklet is. A gyors változásoknak ugyanakkor külön jelentőségük lehet: az 5 Celsius-fokot meghaladó napi hőmérséklet-esés egy korai figyelmeztető rendszerben már figyelmeztető jelként szolgálhat.

A tanulmány egyik legfontosabb felismerése, hogy az időjárási változások hatása nem feltétlenül jelentkezik azonnal, hanem akár három nappal később is megjelenhet a kórházon kívüli szívmegállások számának emelkedésében. Ez lehetővé teheti olyan korai figyelmeztető rendszerek kialakítását, amelyek már napokkal korábban jelezhetik az egészségügyi ellátórendszer várható terhelését.

A közlemény idézi Zima Endrét, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának egyetemi tanárát, a kutatás vezetőjét, aki elmondta: egy korábbi kutatásukban azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a szélsőséges hideg és hőség a kórházon kívüli szívmegállások előfordulását. Most azt keresték, hogy az időjárási mintázatok alapján előre jelezhető-e, mikor várható az átlagosnál több ilyen eset. Ha ez megvalósítható, a mentőszolgálatok és a kórházak napokkal korábban felkészülhetnek a fokozott terhelésre.

A kutatók egy olyan előrejelző modellt fejlesztettek, amely a meteorológiai adatok alapján becsülte meg a kórházon kívüli szívmegállások várható napi számát.

Pál-Jakab Ádám, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense, PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője kiemelte: a modell a meteorológiai és a mentőszolgálati adatok együttes felhasználásával akár egy-három nappal előre jelezheti, mikor várható az átlagosnál több eset. Hozzátette: a rendszer nem egyes emberek kockázatát becsüli meg, hanem az országos szinten várható esetszámot.

A kutatásban nemcsak azt kellett meghatározni, mely légkörfizikai és -kémiai paraméterek befolyásolják leginkább a szívmegállások számát, hanem azt is, hogyan lehet ezek alapján megbízható előrejelző modellt felépíteni.

Szilágyi Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a kutatás társszerzője kifejtette: a modell kidolgozásának egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy meghatározzuk, mely napok számítanak valóban kiugrónak, majd megvizsgáljuk, hogy ezek összefüggésben állnak-e az időjárási tényezőkkel. Ezután lehetett olyan modellt felépíteni, amely a korábbi adatok alapján becslést ad a várható esetszámokra.

A szakemberek szerint a következő lépés olyan korai figyelmeztető rendszer kidolgozása lehet, amely az időjárás-előrejelzések alapján segítheti a mentőszolgálatokat és a kórházakat a kapacitások megtervezésében és a várható nagyobb terhelés kezelésében. Emellett a jövőben a szív- és érrendszeri betegek és hozzátartozóik számára is jelezheti a fokozott kockázatú időszakokat, így nagyobb figyelmet fordíthatnak a figyelmeztető tünetekre, és szükség esetén hamarabb kérhetnek orvosi segítséget.

A tanulmány az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében valósult meg, a projekt konzorciumvezetője a Pannon Egyetem.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Jön a piacok nagy tesztje - Egy AI-cégre figyel ma mindenki

Jön a piacok nagy tesztje - Egy AI-cégre figyel ma mindenki

A tegnapi amerikai tőzsdezárás után jött ki az AI-forradalom zászlóshajójának számító Nvidia harmadik negyedéves gyorsjelentése, amit különösen nagy nemzetközi befektetői figyelem övezett, hiszen egyrészt mostanában felerősödtek az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos aggodalmak, másrészt komoly botrány tört ki a korábbi cégvezető, Jensen Huang körül, ami a részvény mélyrepüléséhez vezetett. A friss számokra először, a zárást követően rendkívül pozitívan reagáltak a befektetők, ma viszont nagyon komoly kilengések vannak az árfolyamban. Lassan azonban az Anthropicra terelődik a figyelem, amely a várakozások szerint este zárhatja a részvénykibocsátást, és holnap már indul is a kereskedés. A kezdeti bizonytalanság után egyre nagyobb esés bontakozott ki az európai tőzsdéken, ez alól amagyar piac sem volt kivétel, és lefelé vették az irányt a vezető amerikai indexek is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×