Mint az Infostart is hírül adta, orosz diplomatákat tiltottak ki Magyarországról hírszerzői tevékenység folytatásának vádjával.

Tálas Péter, a Stratégia és Védelem Konzultációs csoport biztonságpolitikai elemzője az InfoRádióban leszögezte, valóban elképzelhető, hogy titkosszolgálati tevékenység állhat a kitiltások hátterében.

Három dolgot rögtön rögzített is:

1. diplomata által elfogadhatatlan a kémkedés, a diplomáciai státusszal összeegyeztethetetlen
2. májusban Magyarországról már kiutasították az orosz nagykövetség harmadtitkárát, akit a sajtó értékelése szerint a külföldi hírszerző szolgálathoz kötöttek
3. volt egy áprilisi vizsgálat, ahol gyakorlatilag a 47 fős budapesti orosz diplomáciai állomány legalább 15 tagjánál találtak hírszerző vagy biztonsági szolgálattal összefüggő kapcsolatot, további 6-nál pedig ezt valószínűsítették. „Ebből persze nem következik, hogy a most kiutasított 10 ember ebből a körből került ki, ezt csak akkor tudnánk meg, ha pontosan ismernénk a neveket és a beosztásokat, de mindez azt mutatja, hogy itt hírszerzésről lehet szó.”

Az orosz külügyi szóvivő az ügy mentén úgy fogalmazott, hogy „a ruszofób lobbi” járta ki a kiutasításokat, és hogy igazából a Tisza-kormány Brüsszelnek próbál ezzel megfelelni. Ezt kommentálva Tálas Péter úgy vélekedett, fordulatról van szó.

„2022 után az európai országok tömegesen utasítottak ki orosz diplomatákat, sok esetben feltételezett hírszerzési tevékenység miatt, és Magyarország ebből lényegében kimaradt.

Ezért az én értékelésem szerint a mostani döntés nem egyszerűen erről a 10 emberről szól, hanem arról, hogy Budapest elkezdte felszámolni azt a különutas gyakorlatot, amely az orosz hírszerzési és befolyásolási tevékenységi kezelésében mondjuk '22 után mutatott vagy folytatott.”

A szakértő szerint az is figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság támogatásáról biztosította Magyarországot, vagyis Brüsszel ezt nem egyszerűen magyar-orosz diplomáciai konfliktusként, hanem az orosz hibrid és hírszerzési aktivitás elleni szélesebb európai fellépés részeként értelmezi, egyébként pedig Kijev is üdvözölte a lépést; gyakorlatilag arról van szó, hogy Magyarország visszatér „a csapathoz”, és megpróbálja visszaszerezni azt a bizalmat, amely 2022 előtt még megvolt.

A nyugat-európai partnerektől az utóbbi években elhangzottak olyan vádak, hogy az orosz titkosszolgálatok számára átjáróház volt Magyarország, egyfajta hídfőállás.

Ezt kommentálva Tálas Péter úgy értékelt, az oroszok valóban „nagyon aktívak voltak”, ebből a szempontból fontos a létszám, hogy most 10 emberről van szó.

„Egyetlen kiutasításra még azt mondanám, hogy diplomáciai jelzés, de itt azért 10 orosz diplomata egyidejű kiutasítása már egy olyan lépés, amelynek Moszkva számára tényleges költsége van” – nyomatékosította.

A döntő kérdés szerinte most az, hogy ez egyszeri intézkedés marad-e, vagy pedig egy következetes magyar Oroszország-politikának az intézményesülését látjuk. Ha utóbbi, akkor valóban azt mondhatjuk, hogy Budapest lezárta azt az időszakot, amikor az orosz kapcsolatokban úgymond külön utat járt, ami kulcsfontosságú lépés lehet a magyar külpolitika részéről.

Ezt egyébként ki is nyilvánította pár nappal ezelőtt Orbán Anita külügyminiszter, amikor az új irányokról beszélt.

De mi lesz a moszkvai kapcsolatokkal azok után, hogy kemény és fájdalmas választ ígért az orosz külügy. Tálas Péter szerint kiutasítás lesz Moszkvából is, kérdés, ez hány embert érint, milyen mélységű lesz, ilyenkor a reciprocitást szokás alkalmazni.

Rámutatott: a kemény és fájdalmas lépésekről úgy vélekedett, magyar intézmények, vállalatok oroszországi működésének megnehezítése jöhet, adott esetben

energetikai vagy gazdasági nyomásgyakorlás következhet,

információs művelet a magyar kormány ellen, vagy a politikai kapcsolatok demonstratív visszafogása.

„Az energetikai retorzióval azért Moszkvának is óvatosan kell bánnia, mert ez megkárosítaná a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokat, nem is szoktak így ilyen keményen fellépni” – fejtegette.

A 10 fő kiutasítása pedig szerinte vissza fogja fogni az orosz hírszerző tevékenységet, ami nem jelenti azt, hogy meg fog szűnni, de valószínűleg alkalmazkodni fognak az új helyzethez, nem diplomáciailag fedett embereket, hanem különböző, egyéb típusú személyeket próbálnak meg részben beszervezni, részben pedig alkalmazni; ez azért lesz probléma, mert nehezebben lehet majd valószínűleg felismerni az orosz titkosszolgálatok működését. Ezzel pedig a magyar titkosszolgálatoknak is számolniuk kell.

A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.