Infostart.hu
eur:
367.63
usd:
335.1
bux:
143727.84
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Semmelweis Egyetem

Még egy lépéssel közelebb juthatnak a látás visszaadásához Roska Botondék

Néhány éven belül szélesebb körben is elérhetővé válhat az optogenetikai terápia, amennyiben kedvezőek lesznek kutatási vizsgálatok eredményei - idézte a Semmelweis Egyetem hétfői közleménye Roska Botond neurobiológust annak kapcsán, hogy a kutató kapta a látáskutatás legnagyobb díját, António Champalimaud Vision Awardot szeptemberben.

Az intézmény közleménye szerint a Semmelweis Egyetem korábbi hallgatója és vendégprofesszora a díjat a látás helyreállítását célzó optogenetikai terápia fejlesztésében elért eredményeiért kapta, José-Alain Sahel francia-amerikai szemész-kutatóval közösen szeptember 15-én Lisszabonban.

Az egyetem tájékoztatása szerint a világ egyik legrangosabb látáskutatási elismerésével a retina működésének megértésétől a klinikai alkalmazásig eljutó, több évtizedes kutatómunkát díjazták. A Svájcban élő Roska Botond, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) vezetője 15 éve működik együtt a Semmelweis Egyetemmel.

A kutató a semmelweis.hu-nak adott interjúban elmondta: a 2021-ben indult, ötéves Élvonal-pályázat keretében a vakság két fontos okának megértésében értek el eredményeket. A kutatások egyrészt a fény érzékeléséért felelős fotoreceptorok betegségeire, másrészt a látóideg információtovábbításban szerepet játszó ganglionsejtjeinek károsodására összpontosítottak.

A Semmelweis Egyetemmel folytatott együttműködés jelentőségét Roska Botond a speciális mérési lehetőségekkel és a klinikai háttérrel indokolta. Mint mondta, Szabó Arnold, az egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatója olyan technológiát fejlesztett ki, amellyel élő retinában vizsgálhatók a biológiai folyamatok. Ehhez társul Rózsa Balázs mikroszkópiája, valamint a Szemészeti Klinika nagy betegforgalma és a páciensek hosszú távú követésének lehetősége.

A projekt során azt is vizsgálták, hogy az optogenetikai terápia alkalmas lehet-e a színlátás részleges helyreállítására, illetve lassítható-e a ganglionsejtek pusztulása. Az eredmények hozzájárulhatnak a későbbi terápiák fejlesztéséhez. A kutatási programhoz kapcsolódott egy olyan génszerkesztési eljárás fejlesztése is, amely a Stargardt-kór kezelését alapozhatja meg.

A kutatás klinikai előrehaladását jelzi, hogy október 7-én a The New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban megjelent az első tíz kezelt beteg eredményeit bemutató tanulmány. A beszámoló szerint a kezelés biztonságosnak bizonyult, hét betegnél pedig javult a fényérzékelés; közülük hat esetében a javulás klinikailag jelentős mértékű volt.

Roska Botond szerint a következő fontos lépés annak elérése, hogy a kezelt betegek ne csupán tárgyakat, hanem arcokat is felismerhessenek. E célból az IOB által alapított svájci-amerikai vállalat, a RhyGaze a tervek szerint 2027-ben indít klinikai vizsgálatot. Kedvező eredmények esetén a terápia néhány éven belül szélesebb körben is elérhetővé válhat.

A kutató hangsúlyozta: szeretné, hogy magyar betegekhez is eljusson a kezelés akár már a klinikai vizsgálatok szakaszában. Ennek előkészítésére a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájáról több beteget is bevontak egy olyan vizsgálatba, amely biztosíthatja a későbbi terápiás alkalmazáshoz szükséges többéves utánkövetést.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A kezdet jó, de további reformokra van szükség - Kiderült mit gondolnak a Tisza-kormány első fél évéről a magyar vállalatok

A kezdet jó, de további reformokra van szükség - Kiderült mit gondolnak a Tisza-kormány első fél évéről a magyar vállalatok

A tavaszi országgyűlési választás óta érezhetően javult a Magyarországon működő német vállalatok hangulata, erős növekedési lendületre azonban az őszi felmérés alapján sem érdemes számítani - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szerdán nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentéséből. A vállalatok kilátásait mutató konjunktúrajelentés arról számolt be, hogy bár a gazdasági várakozások nagyot javultak a tavaszi választások előtt látottakhoz képest, a beruházási és foglalkoztatási tervek egyenlege viszont közel nulla maradt. A vállalatok legfőbb kockázatként a kereslet gyengeségét nevezték meg, de az erős forintárfolyamot is többen említették. A Tisza-kormány eddigi lépéseit vegyesen értékelték a válaszadók: az uniós kapcsolatok rendezését és a jogbiztonság helyreállítása felé tett lépéseket kedvezően ítélték meg a vállalatok, de az adórendszerben és a munkaerő-utánpótlásban további reformokat szorgalmaznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×