A mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselő elleni büntetőeljárás korlátját a büntetőeljárási törvény 719. paragrafusában szabályozták. Eszerint mentelmi joggal rendelkező embert csak a mentelmi joga felfüggesztését követően lehet gyanúsítottként kihallgatni, vele szemben büntetőeljárási kényszerintézkedést alkalmazni – idézték fel.

A mentelmi jog felfüggesztése egy egyedi, konkrét személyre és ügyre vonatkozó parlamenti határozat, amely döntés az ülést vezető elnök általi kihirdetésével azonnal véglegessé válik – írták, hozzátéve, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló országgyűlési határozat Magyar Közlönyben való közzététele csak utólagos tájékoztatás.

Az NVVH e jogi álláspont alapján vette őrizetbe Seszták Miklós országgyűlési képviselőt szeptember 28-án; a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 30-án az NVVH indítványa alapján elrendelte Seszták Miklós letartóztatását, és megállapította, hogy a képviselő őrizetbe vétele törvényes volt.

Az elsőfokú bírói döntés szerint a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló döntés Magyar Közlönyben való megjelenése csak utólagos tájékoztatás, mely döntés hatályosulása nem a közlönyben való közzététellel történik meg.

A mentelmi jogra és az őrizetbe vételre vonatkozó elsőfokú bírói érvelést a Fővárosi Törvényszék mint másodfokon eljáró bíró bíróság mindenben osztotta, és a letartóztatás elrendelését helybenhagyta – közölték.

Seszták Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére a vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettese szeptember 22-én tett indítványt az Országgyűlés elnökénél. Az Országgyűlés szeptember 28-án határozott a mentelmi jog felfüggesztéséről.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Volánbusz Zrt.-t érintő személyszállítási szolgáltatás elvégzésével és autóbuszok beszerzésével kapcsolatos milliárdos vesztegetési ügyben Seszták Miklós ellen vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.

A nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől 2015 és 2018 között – közvetítőn keresztül – összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át.