Mészáros Ernő 1935-ben született Budapesten. 1953-ban a József Attila Gimnáziumban érettségizett, majd 1957-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán meteorológus diplomát szerzett. 1961-ben védte meg egyetemi doktori értekezését. A nemzetközileg ismert és megbecsült, a levegőkémia tudományterületének születésénél bábáskodó tudós az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézetének igazgatója, majd a Veszprémi Egyetem professzora volt.

1985-ben az MTA levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává választották. 1992 és 1999 között a Földtudományok Osztálya elnöke volt. 2002 és 2008 között a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnökeként is dolgozott. A tudományos közösségben szinte egyedülálló módon két munkahelyén is nemzetközi hírű tudományos műhelyt épített fel, a VEAB elnökeként új alapokra helyezte az Akadémia régiós társadalmi szerepvállalását.

Mészáros Ernő több szakkönyvet, ismeretterjesztő művet, sőt regényeket is írt és fordított, igazi reneszánsz emberként nyitott maradt az egyetemes emberi kultúra értékei, a tudományok és művészetek felé.

Eredményeit egyebek mellett Akadémiai-díjjal, illetve a hazai levegőkémiai kutatások elméleti és gyakorlati megalapozásáért, a Környezettudományi Akadémiai Elnöki Bizottságban kifejtett sokoldalú munkásságáért, továbbá tudományos monográfiáiért és kiemelkedő színvonalú oktató munkájáért Széchenyi-díjjal ismerték el.