A történész az Újkommunisták akcióban - Mit üzen a Terror Háza Múzeum elleni támadás? című beszélgetésen kifejtette: azért szavaztak ennyien Magyar Péterékre, mert bíztak bennük. Elhitték, hogy választási ígéretükhöz hűen az előző 16 évben elért minden eredményt megőriznek. "Még tart ez a bizalom, de el fog jönni a pillanat, amikor már nem lesz miben bízni, és az emberek megtapasztalják, milyen, ha nem a magyarok érdeke az első" - fogalmazott.

Jelezte: már most is tapasztalható, hogy a Tisza-kormány hadjáratot folytat a magyar tulajdonosok ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy ezt a vagyont külföldi kézre juttassa. Ha sokáig tart a bosszúhadjárat és vádaskodás, az embereknek ebből előbb-utóbb elegük lesz. Ezzel nem lehet kiszúrni a választók szemét, teljesítményre van szükség, mert bosszúból nem lesz fejlődés, gazdasági növekedés és nem lehet jóllakni - húzta alá.

Az előző 16 év polgári kormányzását a függetlenség korának nevezte.

Mint mondta, megbecsülés övezte Magyarországot, mert "reálpolitikát csinált és miniszterelnöke olyan minőséget képviselt, amire az egész világon felfigyeltek". Szavai szerint ezzel szemben Magyar Péter csak saját magát képviseli és "stand-uposként vezeti kormányát. Az új kormányfő nem tudott "kampányüzemmódból miniszterelnök-üzemmódba" váltani: mindig szerepet játszik, nem derül ki róla, mit gondol a világról, ahogyan a Tisza-kormányról sem látszik, milyen jövőt képzel el a nemzetnek - jegyezte meg.

Eközben a teljes államapparátus kamu feljelentésekkel foglalkozik: szégyen, hogy a feljelentők országává tették Magyarországot, ez méltatlan a magyarokhoz és ez ellen mindenkinek tennie kell - mondta. Semmi nem indokolta korábbi miniszterek, politikusok letartóztatását, "akkor kell bilincsbe verni valakit, ha erőszakos bűncselekményen érik tetten" - folytatta.

Amit a Tisza-kormány művel, az kizárólag a megfélemlítésről, jogtalanságról és bosszúról szól

– közölte. "Szégyellje magát minden ügyész, rendőr és bíró, aki ebben részt vett és irigylésre méltó az optimizmusuk, ha azt hiszik, nem lesznek kérdőre vonva" - fogalmazott Schmidt Mária.

Amit most a kormány csinál, az az egész magyar demokrácia túlélőképességét kezdi ki - jelentette ki, feltéve a kérdést: ki fogja vállalni ezek után, hogy politikusnak áll. A jobboldalnak össze kell tartania és nem szabad elbizonytalanodnia abban, hogy tisztességesen és jól dolgoztak az elmúlt 16 évben, és hogy büszkék lehetnek erre az időszakra - hangsúlyozta. Úgy vélte: a jobboldal nem használja még ki kellőképpen a digitális polgári körökben rejlő lehetőségeket. Fontosnak nevezte, hogy ezen a platformon "elinduljon egy térfoglalás a digitális térben, így a kis sejteket újraélesztve lehet egy hatalmas mozgalmat gerjeszteni". Nincs idő 2030-ig várni,

2029-ben meg kell nyerni az önkormányzati és uniós választásokat

– mondta.

A Terror Háza Múzeum éléről történt leváltása kapcsán a korábbi főigazgató arról beszélt: bosszúként élte meg a döntést, mely elsősorban azért esett neki rosszul, mert "személyesen, kulturáltan, civilizált módon is el lehetett volna ezt intézni, különösen, mert ez egy világhírű intézmény, mely mögött teljesítmény van és kivívta a világ elismerését".

Fizetős tábor

A digitális polgári körök (DPK) első országos táborát szombaton és vasárnap Lakiteleken tartják, a Fidesz és a KDNP politikusai, valamint jobboldali közéleti személyiségek részvételével.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke még miniszterelnökként 2025. július 26-án Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában jelentette be, hogy megalapítják a digitális polgári köröket, hogy létrehozzák a digitális térben a "szétrombolás kultúrájának ellenpontját".

Még az év szeptember 20-án a Papp László Budapest Sportarénában rendezték meg a digitális polgári körök első országos találkozóját, majd 2025 novemberétől kezdődően a 2026-os választásokig számos vidéki városban tartottak DPK-s "háborúellenes gyűléseket".