Génmegőrzési programot indít a Rózsaszín AC méhészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű akácfajta génállományának megmentése és hosszú távú megőrzése érdekében az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME). Ez az akácfajta a magas nektártartalma mellett azért is jelentős, mert a közönséges akáchoz képest később virágzik, így kevésbé veszélyeztetik a tavaszi fagyok. A rózsaszín akácfajtát Magyarországon jelenleg egyetlenegy ismert génrezervátum, a Gödöllői Arborétum őrzi.

Az OMME elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta:

Magyarországon az 1700-as évek elejétől van jelen az akác, ami mára a magyar erdők 24 százalékát teszi ki. Ma hazánkban több mint 450 ezer hektárnyi területen található akác, ami több, mint az Európai Unió többi országában összesen.

A faj kedvezőtlen tulajdonsága, hogy elég intenzíven terjed, és kiszorítja az őshonos növényeket. Lászka István Attila ugyanakkor kiemelte, hogy

az akácnak nagyon sok gazdasági haszna is van, mivel magas csersavtartalommal rendelkezik, sok célra felhasználható, jó tűzifa is. Nem utolsósorban pedig az akácosok a legfontosabb erdei méhlegelőink.

A legtöbb akácfajta rendkívül fagyérzékeny, az elmúlt években pedig többször előfordult, hogy tavasszal sok-sok akácvirág nem tudta átvészelni a fagyos időszakokat. Az erdőmérnök megjegyezte: az akác alapvetően Észak-Amerikából származik, az ottani éghajlathoz szokott. A hazai fagykárok kedvezőtlenül befolyásolták az akácméz-termelést, továbbá a méhcsaládok is nagy veszélynek vannak kitéve ilyenkor. Lászka István Attila elmondta: a méhek a mostani időszakban, illetve tavasz elején fejlődnek a legkedvezőbb módon. A későbbi időszakban viszont nagyon kevés olyan növény áll rendelkezése, amelyek megfelelő hordást tudnának biztosítani a méhek számára. Az akác és a napraforgó virágzása között ugyanis évről évre van egy nagyobb szünet, amikor nincs tömegesen virágzó növény.

Az OMME elnökhelyettese felidézte, hogy a Rózsaszín AC akácfajtát erdészeti és nemesítési kísérletek során az 1960-as években hozták létre. Ez kifejezetten méhészeti változat, ami több mint egy héttel később virágzik, mint a közönséges akác.

A rózsaszín akác nektárjának cukorértéke három-négyszer akkora, bizonyos esetekben akár ötször akkora, mint a közönséges akácnak, így rendkívül jó méhlegelőnek minősül.

A rózsaszín akác ugyanakkor csak laboratóriumi körülmények között mikroszaporítással szaporítható úgy, hogy a kedvező virágzási, fenológiai tulajdonságokat továbbvigye. Magról szaporítva a rózsaszín akác csemetéje, illetve az abból származó virágzat nem mutat olyan jó tulajdonságokat, mint a mesterséges módszerrel.

Génmegőrzési és kísérleti ültetvényeket hoznak létre

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanáccsal együttműködve indítja el a génmegőrzési programot, a szakmai konzorcium keretében ültetvényeket hoznak létre. A cél a rózsaszín akác feltámasztása, ami egyébként egy államilag elismert fajta. Azért nem terjedt el, mert nagyon drága és nehéz a szaporítása. A Gödöllői Arborétum területén ugyan fennmaradt mintegy 0,5 hektáron, de mára erősen elöregedett az állomány. A fajta csak vegetatív úton – elsősorban mikroszaporítással – őrizhető meg változatlan, a nektártermelés szempontjából rendkívül előnyös tulajdonságokkal.

Lászka István Attila elmondta: a program keretében vegetatív szaporítóanyagot gyűjtenek Gödöllőn, majd felszaporítják a rózsaszín akácot az ország több pontján, ahol génmegőrzési és kísérleti területeket, ültetvényeket hoznak létre.

A későbbiekben ezekről az ültetvényekről lehet majd tovább szaporítani ezt az akácfélét úgy, hogy a tervek szerint kereskedelmi forgalomba is kerülhet, illetve akár méhészek vagy kertészek is használni tudják.

A program megvalósítása hozzájárulhat a biztonságosabb akácméz-termeléshez is. Lászka István Attila szerint az említett eljárással meg lehet hosszabbítani az akác virágzási idejét, és mivel a Rózsaszín AC-nek magasabb a cukorértéke, ezért kevesebbet kell belőle begyűjteni, mint a közönséges akácból, tehát ilyen módon biztosabbá válhat a méztermelés. Ebből a fajtából nem lehet rövid időn belül több száz hektáron új állományt elérni, a cél most az éppen szükséges mennyiség előállítása.

Az erdőmérnök felhívta a figyelmet, hogy az akác 2009 óta inváziós növénynek számít, azaz meg kell felelni bizonyos természetvédelmi előírásoknak. Nem is azt várják a most elindított programtól, hogy az országban mindenhol legyen akác, de ahol lehet, ott szeretnék megfelelő körülmények között termeszteni, nevelni, hogy ezzel jó minőségű méhlegelőket tudjanak biztosítani a méhek számára.