Roger Köppel az interjúban egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy a liberális világrend korszaka véget ért, és beléptünk a nemzeti érdekek és a befolyási övezetek keményebb korszakába. Itt a nemzetközi jog már nem mindent eldöntő mérce, hanem egy követendő cél. Úgy látja, a nagyhatalmak maguk határozzák meg a nemzetközi jogot – erre példának Oroszországot hozta fel, amely azt mondja, nem sértette meg a nemzetközi jogot Ukrajnában, ezt csak az ellenségeik állítják. Közben az Egyesült Államok azt mondja, a nemzetközi jog mellett áll, Venezuelában egy illegitim, kábítószer-terrorista rezsim ellen harcol. Roger Köppel szerint

„a ragadozók és a nagy államok világában egy kis országnak mindegyik nagyhatalommal jó kapcsolatot kell ápolnia. A jog önmagában nem véd meg.

Sőt, Magyarország esetében azt látjuk, hogy az EU joga fegyverként van használva az ország ellen”.

Köppel szerint míg az Európai Unió elszántan háborúba akar vonulni Oroszország ellen, addig Magyarország a béke szigete maradt. „Aki ma az EU-t választja, a háborút választja” – fordította le magának Orbán Viktornak a nemzetközi sajtótájékoztatón mondott szavait.

Úgy értékelt, hogy bár a magyar miniszterelnök többeket irritál az EU-ban, mégis egy „kristályosodási pont” a régóta hivatalban lévő vezető.

Rober Köppel meglátása szerint a világ egy olyan ponthoz ért, mint 1945-ben volt, amikor Sztálin, Roosevelt és Churchill, a második világháború győztesei befolyási övezetekre osztották a világot. Most is ez történik a geopolitika örök törvénye szerint.

„Orbán Viktor azt mondta, ez egy új korszak. Én azt mondanám, üdv az új, ősrégi korszakban, a geopolitika és a területpolitika korszakában” – fogalmazott az újságíró. Úgy látja, a kis országok a saját érdekeiket nem tudják katonai eszközökkel érvényesíteni, más eszközökhöz kell nyúlniuk. Ő nincs a nemzetközi jog ellen, sem az ENSZ ellen, kellenek a törvények, de az utóbbi években a nemzetközi jogról szóló retorika visszaélés volt, mert egyoldalúan Oroszorszgá ellen használták. Pedig ezt egészen másként kellene nézni.

„Ez egy tünet. Azt éljük át, hogy összeomlik az Egyesült Államok egyoldalú, totális világdominanciája ezen a bolygón. Ezt Donald Trump is észrevette.

Látta, hogy értelmetlen mindenhol háborúkat vívni. Nem vívhatunk Irakban és mindenhol háborút, és Ukrajnát már nem is engedhetjük meg magunknak. Az amerikaiak már nem elég erősek, hogy mindenhol jelen legyenek. Ezért biztosítják a befolyási övezetüket. Meghúzza a határvonalat: Monroe-doktrína, Dél-Amerika, ott nem tűrünk beavatkozást – Kína, Oroszország –, Maduro pedig elkövette azt a hibát, hogy összeállt velük kettejükkel. Aztán még Grönland hozzájön. Kuba talán. Az orosz azt mondja: nem engedhetjük meg, hogy a NATO benyomuljon Ukrajnába, és de facto bevonja Ukrajnát a katonai struktúrájába. Ez központi fenyegetés az orosz érdekekre nézve, és oda vezetne, hogy a moszkvai kormányt annyira gyengének látnák, hogy egész Oroszország meginoghatna, természetesen beláthatatlan következményekkel. A kínaiak pedig azt mondják: természetesen Tajvan hozzánk tartozik, de tiszteletben tartunk, mint Hongkongnál, egy látszólagos autonómiát, de kínai póráz alatt” – mondta.

Vagyis most

a befolyási övezetek politikájának láthatóvá válása zajlik, látszanak a modern, mai erőviszonyok.

Amerika még mindig az élcsapat, nagyon erős, Kína is erős, Oroszország is összeszedte magát. Roger Köppel szerint Európa az illúziók világában él, az önmagának tulajdonított erő világában. Úgy látja magát, mint egy moralizáló szuperhatalom, amely mindenkinek megmondhatja, mit tegyen és mit ne tegyen. Az EU fejlődését ebben az összefüggésben nagyon veszélyesnek látja, mert épp arra készül, hogy háborúba menjen Oroszországgal. De szerinte ez is csak átmeneti, a valóság ellen nem lehet háborút viselni, és a polgárok az EU-ban is előbb-utóbb azt mondják, elég volt, más politikusokat akarunk.

Szerinte az EU politikusainak képmutatása került napvilágra azzal, hogy amikor az USA behatolt Venezuelába és elvitte az elnököt, nem követeltek szankciókat a nemzetközi jog megsértéséért, és embereket is szankcionálni kéne, amiért amerikai narratívát terjesztenek, transzatlanti propagandát – ahogy ez Oroszországgal történik az unió részéről.