Sokak szerint kérdéses, hogy amikor az amerikai elnök az egyik pillanatban Armageddont vizionál, majd szinte rögtön utána kéthetes tűzszünetet köt Iránnal, akkor az voltaképpen egy taktika része, vagy maga sem tudja még egyik nap, hogy mi lenne a megoldás.

„Alapvetően inkább az előbbi lehet. Nyilván én sem tudom, kívülről nem tudhatjuk, hogy Donald Trump egész pontosan hogyan taktikázik, illetve hogyan áll ez össze egy koherens stratégiává” – mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa, majd hozzátette: azt lehetett látni már Donald Trump első ciklusában is, hogy párhuzamos csatornái vannak ennek az egész konfliktusnak. Van maga a katonai konfliktus, ahol egyértelmű eredményeket ért el az amerikai kormányzat. Érdemes megnézni a statisztikai adatokat, hogy hány célpontot semmisítettek meg, mekkora kárt okoztak az iráni haditengerészetnek, légvédelmi rendszernek, a különböző irányító és vezérlő központoknak. És közben viszonylag alacsony az amerikai veszteség, illetve a károk mértéke – hangsúlyozta a szakértő.

Másfelől van egy politikai szegmens is, és ott rosszabbul áll az amerikai kormányzat szénája. Van egy nemzetközi, de amerikai belpolitikai vita arról is, hogy ennek az egésznek milyen politikai, érdemi eredménye lesz – mondta Csizmazia Gábor, aki szerint van egy harmadik vonal is, ami Pakisztán közreműködésével zajlott vagy most is zajlik a háttérben: van egyfajta diplomáciai közeledés a két fél között, a fegyverszünet, illetve a majdani béke előkészítése.

Most kéthetes fegyverszünetet helyeztek kilátásba, és ha minden igaz, akkor pénteken ezt aláírják, de azért tudni kell, hogy még ha ez sikerül is, akkor is ez csak egy kéthetes fegyverszünet

– hangsúlyozta, hozzátéve: ez nem azt jelenti, hogy akkor vége van ennek a történetnek, hanem csak az, hogy az amerikai fél két héttel elodázza a további célpontok megsemmisítését. Ezért is vannak ilyen ellentmondó nyilatkozatok Trump elnök részéről. Ő alapvetően retorikai nyomást próbál gyakorolni az iráni vezetésre. Legutóbb annyira erősre sikeredett ez a civilizáció eltörlésével kapcsolatos nyilatkozat, hogy sok más mellett még Leo pápa és az amerikai katolikus püspöki konferencia elnöke is tisztán és világosan elutasította. A Trump-féle taktikának politikai szempontból még odahaza is vegyes a megítélése. Egyébként pedig, ha megnézzük, általában olyan a tendencia, hogy

ezek a kemény nyilatkozatok általában hétvégén hangzanak el, és a hét elején, amikor nyit a tőzsde, akkor meg inkább optimistább, nem mondom, hogy békülékenyebb, de optimistább kijelentéseket tesz az amerikai elnök,

ezzel próbálja megnyugtatni a piacokat. Elsősorban a tőzsdén belül az energiaárakat próbálja meg valahogyan fékezni – mondta a szakértő.

A kérdésre, hogy ez nem tesz-e rosszat a nemzetközi kapcsolatrendszernek, hogy már nem tudják a nyugati vezetők sem, hogy most éppen mit higgyenek, vagy mit ne higgyenek az amerikai elnöknek, azt válaszolta: alapvetően nehezíti a partnerek és szövetségesek dolgát, hogy nem tudják, mire készüljenek, hogyan értelmezzék ezt az egészet. De előbb-utóbb végül is megérthető, mit mond és tesz, ha amerikai fejjel próbálunk gondolkodni. Az, hogy a Hormuzi-szorost lezárták az irániak, Trump elnöknek sem tetszik. Ez még Amerikában is megemelte valamennyire az üzemanyagárakat, ami most gallononként kicsivel több mint 4 dollár. De nem annyira, mint amit az Egyesült Államok a korábbi években, mondjuk az orosz–ukrán háború hatásaként 2022 nyarán megtapasztalt.

Nekik ez most nem fáj annyira, mert sokkal kevesebb olajat szereznek be abból a térségből, mint az európaiak vagy a távol-keleti országok.

Tehát ha az európaiak az amerikai logika mentén gondolkodnának, akkor nyilván mindez valamilyen szempontból ha nem is kiszámíthatóbbnak, de racionálisabbnak vagy következetesebbnek tűnne, mint amilyennek első hallásra halljuk. Ami a kapcsolatokat nehézzé teszi, hogy ha az amerikai fél az európaiakkal szemben fogalmaz meg valamilyen igényt, és azt nem tudják értelmezni az európaiak, vagy úgy reagálnak, ami igazából rontja az ő megítélésüket az amerikai kormányzat szemében. Erre ugye most sor került. Én úgy gondolom, hogy itt voltak európai részről is hibák, hogy akkor sem sikerült megérteni az amerikai kormányzatot, amikor lett volna rá lehetőség. Félreértés ne essék,

tényleg nehezen kiszámítható, amit a Trump-elnökség csinál, de bizonyos szempontból az amerikai logikát én úgy gondolom, hogy Európában továbbra is nehezen értik

– mondta Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban.