Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,4 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4 százalékkal nagyobb volt az előző havinál.

2026. január–februárban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,3 százalékkal csökkent – ismertette a jelentés.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,0 százalékos emelkedésén belül az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 9,6, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,9, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 2,6, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,5, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,0 százalékkal nőtt – sorolta a jelentés.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 8,9 százalékkal emelkedett – tért ki rá a KSH.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 8,2 százalékkal nőtt.

Februárban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1484 milliárd forintot ért el.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott – derül ki a KSH adataiból.

Január–februárban a kiskereskedelem forgalmának naptárhatástól megtisztított volumene 3,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,1 százalékkal nőtt az értékesítés volumene – közölte a KSH.

A hetedik egymást követő hónapban tartó pozitív tendencia elsősorban a reálbérek pozitív változásának tudható be – mondta az InfoRádióban Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. „Az infláció fölött alakulnak átlagosan a nominális bérnövekedések az országban, ez a legfontosabb mozgatórugó, miután több elkölthető jövedelem van a háztartásoknál” – fogalmaztott. Emellett a választások előtti jóléti intézkedések is meg tudják nyomni érdemben a bővülést – mondta.

A kormány az elhúzódó háború és a kedvezőtlen külső gazdasági környezet ellenére sem enged a brüsszeli és ukrán nyomásgyakorlásnak, továbbra is azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni és döntésük szerint többet is tudjanak költeni – írta a legfrissebb kiskereskedelmi adatokhoz fűzött kommentárjában a Nemzetgazdasági Minisztérium.