A Babis-kormány programjának lényege elsősorban a Fiala-kormány nagyon szigorú költségvetési politikájának a lazítása, ezt a kampányprogramban is szerepeltették. Mészáros Andor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézet docense az InfoRádióban felidézte: sokan mondták azt, hogy a Petr Fiala vezette kormány tulajdonképpen jól kormányzott, de nagy hibája volt, hogy túl szigorú költségvetési politikát vitt. És bár rendbe jött a költségvetés, a mindennapi életben ezt az emberek úgy érezték, hogy a gazdasági lehetőségeik nagyon korlátozottak.
„Andrej Babis a kampányban azzal érvelt, hogy a gazdaság teljesítményét a társadalomnak is éreznie kell, és a kormányprogramban is ez szerepel. A nyugdíjkorhatár rendezését ígérték – újra 65 éves kor lenne (a Fiala-kormány 2024 végi nyugdíjreformja fokozatosan 67 évre emelte volna a cseh nyugdíjkorhatárt a fiatalabb generációk számára, 2056-ig – a szerk.), átalakítanák az adókedvezmények körét, illetve az SPD – Szabadság és Közvetlen Demokrácia párt – euroszkeptikus politikája is megjelenik a kormányprogramban, ők ugyanis a Motoristákal együtt elutasítják az eurót. Emiatt
a kormányprogramban az szerepel, hogy az alkotmányban fogják rögzíteni a cseh fizetőeszköz, a korona és a készpénz használatát”
– sorolta a főbb pontokat a történész.
A Fiala-kormányzat a rendkívül szigorú költségvetési politikájával a gazdaság bizonyos részein jó eredményt ért el, például a növekedés 2,5 százalék fölötti lett, az inflációt is sikerült visszafogni, de a hiányt már nem sikerült 5 százalék alá vinni. Mészáros Andor szerint most vannak félelmek azzal kapcsolatban, hogy ha az ANO-kormányzat elkezdi megvalósítani az ígéreteit, akkor az veszélyeztetni fogja a cseh gazdaság lassan visszaszerzett stabilitását. Andrej Babisék ezért azzal azzal érvelnek, hogy vannak a költségvetésben olyan részek, amelyeket lehet csoportosítani. A dukovanyi atomerőmű fejlesztésére szánt forrás, vagy más beruházások forrásai olyanok, amelyek átcsoportosításával megvalósíthatók a kormányzati ígéretek, és nem fog a költségvetési hiány nagyon növekedni. Persze csökkenni sem fog” – mondta Mészáros Andor.
Csehország már talán egy másfél évvel ezelőtt levált az orosz energiahordozókról. Magyarországhoz képest a csehek számára azért könnyebb a helyzet, mert ők az Oroszországból érkező vezetéknek a legvégén voltak, és
már korábban elkezdték kiépíteni a Németországból, illetve a holland LNG-terminálokból az energiahordozók behozatalát biztosító infrastruktúrát,
és volt is egy olyan elképzelés, hogy előbb-utóbb csak erre fog hagyatkozni a cseh gazdaság. Ezt tulajdonképpen csak föl kellett gyorsítani. Most németországi csőrendszerekből norvég gázzal tudják ellátni a cseh gazdaságot, illetve belgiumi, hollandiai LNG-terminálokból tudják fedezni a cseh földgázszükségletet. Mindemellett nagyon nagy mértékben, 20 százalékkal csökkent a cseh földgázfelhasználás is, ami az ipar nehéz helyzetével is összekapcsolható.
Egyébként ugyanúgy megszenvedi a cseh ipar is a német ipar nehéz helyzetét, mint a magyar. Az azért az egyetemi docens szerint meglepetés volt, hogy a cseh gazdaság növekedni tudott, egy Európában is jónak számító 2,5 százalékos növekedést produkált, ami 2022 óta a legnagyobb Csehországban.
„De azért ez csak részben volt a beruházásoknak köszönhető, ahogy nálunk is, Csehországban is elsősorban a belső fogyasztás húzta föl. És ez részben azt is jelentette, hogy az ipari kivitel nem tudott növekedni” – jegyezte meg.
Andrej Babis visszatérése várhatóan lendületet ad a visegrádi négyek együttműködésének a történész szerint. Egyrészt kevés olyan cseh politikus volt, aki a V4-et egyértelműen pozitívnak ítélte volna meg, és Andrej Babistól már a választási kampányban is többször lehetett hallani, hogy ez az együttműködés fontos a számára. A regionális érdekérvényesítés megerősítését látja benne. Mészáros Andor szerint fontos jelzés volt az is, hogy az esztergomi-visegrádi találkozón a cseh köztársasági elnök is rendkívül pozitívan nyilatkozott a jelenleg a visegrádi együttműködésről. Ez enyhítheti a szövetségnek a magyar és a lengyel kormányzat között fennálló feszültség miatti gyengülését.
„Korábban a szavazatszámok alapján a visegrádi tagországok hogyha egyeztetett álláspontot tudtak képviselni, akkor nagyjából az Európai Unió harmadik-negyedik legnagyobb tagállamához hasonló súllyal tudtak fellépni. Viszont
jelenleg blokkoló kisebbség sem tud lenni, ahhoz is szövetségeseket kell szerezni, és ez ártott a visegrádi együttműködésnek.
Viszont azért közben kikristályosodtak olyan politikai, szakpolitikai témák, vagy olyan politikai témák, amelyekben a visegrádi tagállamok egyetértenek, együtt erőteljesebben tudják a véleményüket képviselni. Ilyen lehet a migrációs paktum elutasítása, ami az új cseh kormány számára is fontos téma, vagy az ETS2-megállapodás (a közlekedésre is kiterjesztett szén-dioxid-kibocsátási piac – a szerk.) elutasítása, a Green Deal megállapodás lassítása, az azzal szembeni fellépés, illetve a harmadik az agrártámogatásokkal kapcsolatos szintén rendkívül fontos problémák” – sorolta Mészáros Andor az InfoRádió Aréna című műsorában.





