„Hosszú évek óta várjuk, hogy megszűnjön az óraátállítás. Van is erre vonatkozóan hivatalos állásfoglalás, az Európai Unió már határozott róla, és valamennyi tagállam is hozzájárult az átállítás elhagyásához, azonban az államszövetség az országokra bízta annak eldöntését, hogy mikor és melyik időszámítás maradjon. Ezt a döntést azóta sem sikerült meghozni, főleg azért, mert egy alapos, kölcsönös egyeztetést igényelne a tagállamok részéről” – idézte fel a helyzetet az InfoRádióban G. Németh György, Magyar Alvás Szövetség elnöke.

Egyre erősebb a nyomás az óraátállítás megszűnésére, és több EU-s energiaügyi miniszter is határozottan kérte már az uniós vezetést, hogy lépjen fel erőteljesebben az ügyben, „essünk túl a dolgon”, mert a jelenlegi állapot senkinek sem jó – magyarázta a szövetség elnöke. Az emberek megérzik a mindennapi életükben az évi kétszeri variálást, aminek egészségügyi és élettani következményei vannak. Hozzátette: az országok közötti összehangolás, ami komoly gazdasági, közgazdasági, társadalompolitikai egyeztetést kíván, már nem halogatható sokáig.

A Magyar Alvás Szövetség elnöke elmondta: azzal, hogy „ráncigáljuk” az órát, kizökkentjük magunkat az úgynevezett cirkadián ritmusból, felborítjuk a megszokott rutint, amihez hozzá tartozik a fekvési és kelési idő is. Az pedig, hogy milyen módon alkalmazkodunk a nappalok és éjszakák váltakozásához, befolyásolja a mindennapi életünket.

Elsősorban az idősek és a gyermekek, a csecsemők, valamint az erre érzékenyek szenvedhetik meg leginkább az átállást.

Fáradtak lehetnek, ingerültek, és adott esetben bizonyos fájdalmak is felerősödhetnek, a tünetek pedig akár két hétig is elhúzódhatnak.

G. Németh György leszögezte: egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy a kormányok belátható időn belül megegyeznének arról, mikor és melyik időszámítás lesz a végleges. A mostani, téli átállással ugyan „kapunk” egy plusz órát, azonban ezt nagyon is megérzi az emberi szervezet. A felkészülés egyik módja annak a tudatosítása, hogy ugyanabban az időben fekszünk és kelünk – hangsúlyozta az elnök, megjegyezve, hogy ez téli és nyári időszámítástól függetlenül is fontos.

Azzal kapcsolatban, hogy végső soron melyik időszámítás lenne a legjobb, azt mondta: a nemzetközi tudományos közösség és a magyar szövetség is egyetért abban, hogy

a téli lenne a preferált. És bár mindenki szereti a nyarat és a hosszabb nappalokat, a kérdés túlmutat a szubjektív preferenciákon.

Ha sikerül végre megegyezni és az egyik időszámítás állandósul évekre, évtizedekre vagy akár évszázadokra, akkor újra visszaállhat az emberek természetes, évmilliók alatt kialakult életritmusa is.

A szakértő hangsúlyozta: számos dolog befolyásolhatja az alvásidőnket, de a kialakításáért és az alvásunk minőségéért mi magunk vagyunk a felelősek. Egy felnőtt számára napi 7-9 óra közötti az ajánlott alvásmennyiség, persze ez egyénenként változhat. Ellenben ha valaki hosszú távon jóval kevesebbet, 4-5 órát alszik csupán, ugyan hozzászokhat, de szinte biztos, hogy egészségügyi következményei lesznek, akárcsak a túl sok, 10-12 óra napi alvásnak – fogalmazott G. Németh György.