A gazdasági sajtóban megkongatták a vészharangokat, széles körben terjed az, hogy nagyjából hat hétre elegendő kerozin van – tudatta az InfoRádióval Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

„A legnagyobb probléma természetesen az, hogy az iráni háború miatt megszűntek a szállítások, ürülnek a tartalékok, és nehezen tudnak a szállítások újraindulni. Nem meglepő, hogy nagyon sok légitársaság most racionalizál, járatokat töröl, járatokat alakít át egy olyan időszakban, amikor elindul a nyári menetrend, és nagyon sokan terveznek utazást, és azzal szembesülhetnek majd, hogy drágábbak a jegyárak, illetve bizonyos viszonylatokban összevonások történnek, esetleg nem is indulnak el járatok” – ecsetelte.

A beszerzési függőséggel kapcsolatban elmondta, Európán belül is van kerozin-előállítás, de erős a koncentráció a Közel-Keleten ezt illetően, és bár Ázsiában is van gyártás, a közel-keleti csatorna annyira bejáratott volt, hogy kerozinfronton mára egyszerűen sérülékennyé vált Európa a kitettség miatt; a kutatási igazgató szerint ez épp arra bizonyíték, hogy a globalizáció milyen sérülékenységet is okozhat.

A szóban forgó útvonalon ráadásul nagy exportőrök szállítanak:

• Egyesült Arab Emírségek
• Kuvait
• Szaúd-Arábia
• Bahrein
• India
• Dél-Korea

Pásztor Szabolcs szerint leginkább nem is a keresleti piacon van válság, a specializáció, a szakosodás miatt támadt most zűr az útvonal kiesésével, „ráálltak a kerozin exportjára, előállítására, és most újra kellene specializálódni". Másrészt technológiaigényes, tőkeigényes a kerozin előállítása, úgyhogy elméletben megvalósulhat ilyen kapacitás létrehozatala a szakértő szerint, de nem rövid időhorizonttal.

„Olyat nem lehet tehát elképzelni, hogy egy kőolaj-exportáló ország, amelyik nem volt erős kerozinexportőr, két-három gombot megnyom, és akkor ezután kerozint fog gyártani és eladni, ez azért nem így működik, az európai térben pedig szinte azonnal kellene a repülőgépekbe az üzemanyag” – tette világossá.

A ma embere ráadásul sokkal többet repül, mint a korábbi, látható, a budapesti reptér forgalma is csúcsokat dönt minden évben, vagyis a turizmus is komoly kihívásokkal néz szembe akár már a következő hónapokban is.

Pásztor Szabolcs szerint azt lehet vélelmezni, hogy ezek az ellátási problémák nem szűnnek meg, és elképzelhető, hogy a repülés annyira drágává válik bizonyos viszonylatokban, hogy az autózás a közeli célállomások feltérképezése, meglátogatása kerül előtérbe Európában most a nyári időszakban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.