Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Doctor in hospital background with copy space. Healthcare and medical concept.
Nyitókép: NanoStockk/Getty Images

Elemzés: tör előre a magánegészségügy, de már nem sokáig

Török Miksa, a GKI gyakornok kutatója az InfoRádióban elmondta, Magyarországon a háztartások közvetlen hozzájárulása az egészségügyi költésekhez magasabb az EU-s átlagnál, ennek számos összetevője van.

A KSH és az Eurostat friss adatai alapján készített összegzést a hazai egészségügyi ellátórendszerről a GKI Gazdaságkutató Zrt. Török Miksa, a GKI gyakornok kutatója az InfoRádióban elmondta, Magyarországon a háztartások közvetlen hozzájárulása az egészségügyi költésekhez magasabb az EU-s átlagnál.

„Ha belevesszük az egészségpénztárakat és a háztartások közvetlen hozzájárulását, akkor az egészségre költött összegnek közel 30 százalékát költjük saját forrásból. Az elköthető jövedelem százalékát tekintve is ez régiós szinten magasnak számít” – mutatott rá.

Magyarországon az egy főre vetített egészségügyi kiadások nagyon alacsonyak, az egyik legalacsonyabbak az Európai Unión belül a 2023-as adatok alapján, talán csak Romániában alacsonyabbak. Török Miksa az okokat is igyekezett megvilágítani: „Az állam alacsonyabb egészségügyi hozzájárulása okozhatja azt, hogy magasabb a háztartások közvetlen hozzájárulása, illetve feltehetőleg az állampolgárok, amikor nagy a várólista, elmennek a magánegészségügybe, hogy ezekhez az ellátásokhoz gyorsabban hozzáférjenek. A magánegészségügyi szektor az elmúlt időszakban nőtt, de most úgy látszik, hogy a következő időszakban nem fog ennyire dinamikusan nőni, inkább stagnálni fog.”

A jövőben elsősorban az állami és a magánforrások közötti egyensúly alakulása befolyásolhatja az egészségügyi szektor fenntarthatóságát és fejlődési lehetőségeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×