Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
lakásvásárlás albérlet fiatal pár megtakarítás spórolás gitár
Nyitókép: Pixabay

Lassabban nőnek az albérleti díjak Magyarországon, de még mindig nagy az emelkedés

Augusztusban lassult a bérleti díjak emelkedése: országosan 1,1, Budapesten 0,7 százalékos volt a havi lakbéremelkedés, ami az elmúlt három hónap legalacsonyabb ütemének számít - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adataiból. Egy év alatt 7,5 százalék volt az emelkedés.

Az ingatlanhirdetési portál az MTI-nek csütörtökön eljuttatott közleményében hozzátette, hogy éves összevetésben már tempósabb volt a drágulás: országosan 7,5, Budapesten 7,2 százalékkal kerültek többe az albérletek, mint tavaly augusztusban.

A régiók között pedig nagy eltéréseket figyeltek meg: Pest vármegyében 8,8, Közép-Dunántúlon 6,4, Nyugat-Dunántúlon 7,9, Dél-Dunántúlon 7,4, Észak-Magyarországon 8, Észak-Alföldön 3,5, míg a Dél-Alföldön 11,9 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak egy év alatt.

Rámutattak, hogy bár az éves drágulás üteme még mindig többszöröse a havi árváltozásnak, a bérleti díjak emelkedése több éves viszonylatban egyre inkább lassul: 2024 augusztusában 9,9 százalék, 2023 augusztusában pedig 12,2 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.

Az ingatlan.com kínálatában jelenleg több mint 18 100 kiadó lakás és ház szerepel, ami négyéves csúcsnak felel meg; utoljára 2021 nyarán válogathattak ennyi hirdetésből a bérlők.

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: a bérlők szempontjából kedvező fordulat, hogy a kínálat az utóbbi évek egyik legmagasabb szintjére ért, mert ez egyre nagyobb versenyhelyzetet jelent a bérbeadók számára. A bérlőkért folytatott küzdelem már most is kiolvasható az árak alakulásából, hiszen

Budapesten szeptember elején 260 ezer forint volt az átlagos lakbér, ami nem változott egy hónap alatt.

Arra is kitértek, hogy a fővárosban már három kerületben - a XX., XXI. és XXIII.-ban - 200 ezer forint alatt van az átlagos bérleti díj, egy hónappal korábban még csak kettőben volt ez a helyzet. Eközben a belvárosi és budai (például az I., az V. és a II.) kerületekben 5-20 ezer forinttal csökkentek az átlagos albérletárak. A legnagyobb kínálattal rendelkező XI. és XIII. kerületben szeptember elején egyaránt 270 ezer forint körül alakultak a lakbérek.

A legdrágább vidéki albérletpiac továbbra is Debrecené 240 ezer forintos átlaggal, míg Győrben 200 ezer forint körül alakultak az árak.

Szolnok 130 ezer, Miskolc pedig 125 ezer forint alatti lakbéreivel az ország legolcsóbb megyeszékhelyei közé tartozik.

Balogh László a közleményben megjegyezte, hogy az albérletpiacon az Otthon Start Program jelentős átalakulást hozhat: a kiadó lakások iránti érdeklődések száma éves szinten csaknem 20 százalékkal esett vissza augusztusban, ami annak köszönhető, hogy sok bérlő inkább a vásárlásban kezdett gondolkodni.

A jövedelemszintek alapvetően a bérleti díjak emelkedésének irányába hatnak, a bérlőkért folytatott egyre kiélezettebb versenyhelyzet és a kereslet megcsappanása viszont a drágulás ellen dolgozik - értékelte a helyzetet az ingatlan.com közleményében Balogh László.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×